madari.jpg

Kimondja, hogy az ügyben vizsgált kölcsönszerződés, kapcsolódó szerződések és üzletszabályzatok mind semmisek. Az ítéletet értelmezve gyorsan rájöhetünk, hogy a hazai kölcsönszerződések mindegyike, kivétel nélkül semmis, mert még nem született olyan változó kamatozású szerződés magyar nyelven, amiben szerepel az egyoldalú módosítások árazási elvei, taxatív jelleggel. Sokan megváltásként értelmezik az ítéletet, de a dolog ennél sokkal bonyolultabb. A pénzt vissza kell fizetni. A semmisség jogkövetkezménye, az eredeti állapot helyreállítása. Ez egyenlőre még bármit is jelenthet. Az eredeti állapot olyasmi lehetett -a mi esetünkben-, hogy a banknak volt 11.450.000Ft-ja, nekünk meg másik 10.000.000Ft-unk (önerő) és építettünk egy házat. Az ingatlan nem ér többet jelenleg 15.000.000Ft-nál. Ráadásul a 11.450.000Ft hitel valójában cirka 71.000CHF volt, ami jelenleg 17.750.000Ft körül van. Három év alatt jutott el a bíróság oda, hogy összevetette egy jogszabály egyik bekezdését a szerződés egyik sorával és megállapította, hogy nem fasza. Mennyi időbe fog telni kiszámolni, hogy milyen következményekkel jár mindez? Ki mennyi pénzt adott, törlesztett, fektetett be, mennyi kamat jár? A tőke forint, vagy deviza? A kamat forint, vagy deviza? Ügyleti kamat, vagy alapkamat? Hát lehet matekozni....

Sokkal szerencsésebb lett volna, ha a bíróság nem teljes semmisséget állapít meg, csak a hiányos részekbe avatkozik be, így téve érvényessé az egész szerződést. A Hpt. 213 alapján valószínűleg kényszerpályán vagyunk.

Az ítélet nagy előnye, hogy semmis szerződések alapján nyilván nem lehet azonnal végrehajtani.

Kiegészítés: Az említett törvény csak 2009-ben nyerte el jelenlegi tartalmát így a korábban köttetett hitelszerződéseknél nem jelent automatikusan semmisséget, ha azok nem tartalmazzák a módosításra okot adó  részletes árazási elveket. A bejegyzésben olvasható ítéletnél, ezt nem biztos, hogy figyelembe vette a bíróság. Valószínűleg nem. Ettől függetlenül még lehet semmis a szerződés, de csak a Ptk. 239§ szabályai alapján. Meg persze lehet tisztességtelen a Ptk. 209§ és Hpt. 210§ alapján. 

Szerző: bántom  2012.06.12. 09:35 1 komment

Címkék: bíróság bank hitel otp kamat deviza devizahitel chf

A bejegyzés trackback címe:

https://otppertarsasag.blog.hu/api/trackback/id/tr434582549

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigacherry 2012.08.13. 00:44:39

Azt kell visszafizetni amit a bank adott, márpedig ők forintot adtak, az adós pedig visszakapja, amit eddig befizetett. Ha elég sokat fizetett, az is elképzelhető, hogy az összeg felét már kifizette (semmisség esetén egyből kamatmentesnek számít a hitel), és csak a különbözetet kell, arra pedig felvehet sokkal kiszámíthatóbb forinthitelt.
süti beállítások módosítása