"LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG
KÖZLEMÉNY
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Csongrád Megyei Főügyészség (felperes) és a Partiscum XI. Takarékszövetkezet (alperes) közötti jogvitában, amely az általános szerződési feltételek megtámadására irányult (elsőfokon a Csongrád Megyei Bíróság, másodfokon a Szegedi Ítélőtábla járt el) a következő részítéletet hozta.
Az egyoldalú szerződésmódosításra feljogosító Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) és a blanketta kölcsönszerződési rendelkezésekre vonatkozó másodfokú ítéleti rendelkezéseket az elsőfokú ítéleti rendelkezésekre is kiterjedően hatályon kívül helyezte (a korábbi ítéletek ezen rendelkezések érvénytelenségét állapították meg) és az elsőfokú bíróságot e körben új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A nyilvánosságot kevésbé érdeklő további ÁSZF rendelkezések tekintetében a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Indoklás: azt a jogkérdést, hogy egy ÁSZF-nek vagy egy blankettaszerződésnek a hitel/kölcsönszerződések egyoldalú szerződésmódosítására feljogosító rendelkezése érvénytelen-e, azt elsődlegesen a Hitelintézeti törvény (1996. évi CXII. tv.), mint az adott jogviszonyt szabályozó speciális törvény rendelkezései alapján kell elbírálni. A Ptk. szabályai akkor alkalmazandók, ha a Hitelintézeti törvényben speciális rendelkezés nincs. A Hitelintézeti tv. 210. § (3)bekezdése feljogosítja a pénzügyi intézményt meghatározott feltételek betartása mellett a kölcsön/hitelszerződések egyoldalú, az ügyfélre hátrányos módosítására.
E jogszabályhely szerint az egyoldalú szerződésmódosítás jogát a hitelező akkor jogosult gyakorolni, ha a módosításra okot adó körülmények tételes és objektív meghatározását a szerződés tartalmazza, valamint a hitelező írásban rögzítette árazási elveit.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint az úgynevezett ok-listában felsoroltak akkor mindenképpen megfelelnek az objektív és tételes meghatározás követelményének, ha
- az ok-listában szereplő körülmények változását a szerződő felek sem külön-külön, sem együttesen nem idézhetik elő, és nem befolyásolhatják,
- az ok-lista zárt rendszert alkotva taxatív jellegű felsorolást tartalmaz,
- az ok-lista megfogalmazása pontos, egyértelmű és ellentmondásoktól
mentes.
A már végrehajtott egyes konkrét egyoldalú szerződésmódosítások a fentiek teljesülésén túl akkor minősülhetnek jogszerűnek, ha a módosítás alapjául szolgáló változás
- a szerződéskötéskor ésszerűen előre nem látható, még egy professzionális
gazdasági szereplő által sem,
- hatása meghaladja a normálisan vállalható üzleti kockázat mértékét,
- olyan körülményben következik be, mely körülményt már a szerződés megkötésekor a kamat és/vagy díj, és/vagy költség meghatározásakor figyelembe vettek,
- tényleges hatást gyakorol a kamatra és/vagy díjra és/vagy költségre és
annak érvényesítésére arányosan kerül sor.
A Legfelsőbb Bíróság tehát nem osztotta a másodfokú bíróság azon álláspontját, amely szerint a perbeli ok-listákban felsorolt körülmények változásával egy pénzintézetnek minden esetben a szerződéskötéskor számolnia kell és a változások esetleges hatásai egyértelműen és kizárólag a pénzügyi intézmény kockázati körébe tartoznak. Abban az esetben, ha a változás tényleges bekövetkezte, a változás mértéke a szerződéskötéskor ésszerűen előre nem látható (csak elvi szinten lehet számolni esetleges bekövetkezésükkel) és a változás hatása meghaladja a rendes üzleti kockázat mértékét a másodfokú bíróság álláspontja nem helytálló.
A Legfelsőbb Bíróság jogértelmezése alátámasztására hivatkozott a 275/2010 (XII.15.) Korm. rendeletben foglaltakra, a 93/13 EGK tanácsi irányelv egyes szabályaira, valamint a Hitelintézeti törvény azon rendelkezésére, mely az ok-listában foglalt körülmény ügyfélre kedvező változása esetén a pénzintézetet az ügyfél javára történő szerződésmódosításra kötelezi.
A Legfelsőbb Bíróság nem osztotta a jogerős ítélet azon megállapítását, hogy a Hitelintézeti törvény által meghatározott követelményeknek az ok-listákban foglaltak mindegyike „formai” szempontból megfelel.
Vannak ugyanis olyan rendelkezések az ok-listákban, amelyek nem tételesen meghatározottak, vagy nem egyértelműek, szubjektív elemet tartalmaznak, esetleg a pénzügyi intézmény befolyásolhatja a körülmény bekövetkeztét, sőt olyan körülmények is szerepelnek a felsorolásban,amelyek tekintetében a közgazdasági fogalom felderítése is szükséges lehet.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint az ok-listában foglaltak tételes vizsgálata alapján lehet megalapozottan állást foglalni abban a kérdésben, hogy a felsorolásban szereplő körülmények változása jogszerűen alapul szolgálhat-e az egyoldalú szerződésmódosításra.
A Legfelsőbb Bíróság érdemi döntést többek között azért nem hozhatott, mert ezzel sérült volna a tisztességes eljáráshoz fűződő jog, a perben eddig ugyanis a felek más szempontok figyelembevételével és nem tételesen tették meg nyilatkozatukat az ok-listákban írtak tekintetében.
Végezetül a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy a per tárgya kizárólag az egyoldalú szerződésmódosításra okot adó körülmények felsorolásának érvényessége. Amennyiben az okok közül egy, több, vagy akár mindegyik tekintetében az új eljárásban az érvénytelenség megállapításra kerül, az azzal a következménnyel jár, hogy az adott
körülményben bekövetkezett változásra hivatkozva nem lehetett jogszerűen a konkrét szerződést egyoldalúan módosítani.
Amennyiben az okok közül egy, több vagy akár mindegyik érvényesnek bizonyul, az még nem jelenti azt, hogy az érvényesnek minősített, az ÁSZF-ben, illetve a blankettaszerződésben szereplő körülményben bekövetkezett változás minden további feltétel teljesülése nélkül alapul szolgálhatott a múltban, illetve alapul szolgálhat a jövőben a jogszerű egyoldalú szerződésmódosításra, mivel az egyoldalú jogszerűszerződésmódosításnak további feltételei vannak, melyeket részben a Hitelintézeti törvény 210. § (4) bekezdése részletez és a feltételek egy része jelen részítéletben is rögzítésre került.
Budapest, 2011. szeptember 27. A Legfelsőbb Bíróság Sajtótitkársága"
Forrás: www.lb.hu (tájékoztatás menüben)
Röviden: Lehet egyoldalúan szerződést módosítani, de előre meg kell tételeden határozni, számszerűsíteni az emelések lehetséges okait és azt minden esetben igazolni kell az ügyfél felé. Ellenkező esetben a módosítás nem jogszerű. Én láttam néhány szerződést, de csak ködös utalások találhatóak a szerződésmódosítások okaira, így ezek nem szolgálhatnak jogos alapjául egy kamatemelésnek.
