Szegedi Városi Bíróság 

10.P.22.340/2011
Tisztelt Bíróság!

A Bán Tamás (6724 Szeged, Csaplár Benedek u. 4. 2. épület I/16) és Bánné Lakatos Judit (6724 Szeged, Csaplár Benedek u. 4. 2. épület I/16 ) felperesek -az OTP Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.) alperes ellen – kártérítés iránti folyamatban lévő perében az alábbiakat kívánjuk előadni:

1. Az OTP Bank Nyrt. 2011. december 20. és 2012 január 2. keltezésű irataival kapcsolatban el szeretnénk mondani, hogy az általunk kifogásolt magas kamatokat a korábban mellékelt „Tájékoztató törlesztőrészlet változásról” elnevezésű dokumentumok alapján az OTP Bank Nyrt. határozta meg és a megnövelt törlesztőrészleteket is ez a cég szedte be tőlünk. Az OTP Nyrt.-vel vagyunk vitában a kamatokat illetően, ezért ezt a céget jelöltük meg, mint alperest. Alperes korábbi levelezésünk során egyszer sem jelezte, hogy panaszunkkal az OTP Jelzálogbank Zrt. lenne illetékes érdemben foglalkozni. Az OTP Bank Nyrt. részéről csatolt „engedményezési nyilatkozat” című dokumentummal korábban nem találkoztunk. A címzés egy korábbi lakhelyünket jelöli. Ennek változásáról a bankot több alkalommal személyesen a fiókban értesítettük. Amennyiben az OTP Bank Nyrt. felelősnek tartja az OTP Jelzálogbank Zrt.-t a magas forrásköltségek miatt és szeretné ennek kártérítési következményeit áthárítani, lehetősége van partnerét perbe hívni.

2. A korábban F/12 alatt mellékelt 11079/Ü/1702/2011/1. ügyszámú közjegyzői okirat szerint alperes 2011. május 26-án azonnali hatállyal felmondta a korábban mellékelt - szintén közjegyzői okiratba foglalt – kölcsönszerződést fizetési kötelezettségünk nem teljesítése miatt. Megítélésünk szerint az eddig megfizetett havi törlesztések elegendőek lettek volna az adott időszakra, korrekt feltételek mellett, ezért igényük a tisztességtelen szerződési feltételek következtében felmerülő összegeknek alperes általi követeléséből adódik.

Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat, Ptk. 4.§ (4) illetve tisztességtelenségre jogot alapítani érvénytelenség okából nem lehet. Előbb tisztességtelen módon és mértékben megállapítani alperesnek a törlesztő részleteket a folyamatos egyoldalú szerződésmódosítási joggal visszaélve, majd az ilyen felemelt törlesztő részletek nem fizetése miatti azonnali felmondás szintén semmiség következményével jár. Kérjük a tisztelt Bíróságot, kötelezze az OTP Nyrt.-t a szerződés visszaállítására és tisztességek kamatok alkalmazására.

3. Az OTP Bank Nyrt. és közöttünk létrejött kölcsönszerződés tartalma lényegében megegyezik annak a szerződésnek tartalmával, amit az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa az, OBH 2958/2006. számú jelentésében olvasható megállapításait teszi:
„Ugyanakkor megállapítottam, hogy a szerződéses feltételek között nem lelhető fel sem azon feltételeknek, körülményeknek a részletes meghatározása, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, sem az arról szóló tájékoztatás, hogy ezen körülmények meghatározása nem lehetséges.”
„Ez a bank részéről egyoldalú, az ügyfelek számára átláthatatlan és egyúttal jelentősen hátrányos szerződésmódosítási eljárás alkalmas annak megállapítására, hogy a bank szerződéses gyakorlata a jogszabályi rendelkezéseket tartalmilag kijátszva tisztességtelenül befolyásolja a bank ügyfeleinek szerződéskötési szándékát, és ezáltal a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelménye sérelmét okozza. A tisztességtelenség két fogalmi elemet feltételez: a jóhiszeműség sérelmét és a felek jogaiban, illetve kötelezettségeiben bekövetkező jelentős egyensúlytalanságot. A vizsgált esetekben mindkettő megállapítható.”

Ezek a minden tekintetben megalapozott ténybeli megállapítások irányadók a jelen per tárgyát képező szerződésre is. Ezekre a ténybeli megállapításokra alkalmazva a Ptk. 209. §- ban foglaltakat kimondható, hogy a szerződés egyoldalú szerződésmódosításokra vonatkozó II.3.fejezet harmadik bekezdése tisztességtelen.
„A Hitelezők jogosultak a hitel ügyleti kamatát, egyéb költségét, és az erre vonatkozó szerződési feltételt egyoldalúan módosítani, ha a bankközi hitelkamatok, vagy a fogyasztói árindex, vagy a jegybanki alapkamat, vagy az állampapírok hozama, vagy a Hitelezők forrás-, valamint hitelszámla vezetési költsége növekszik, vagy a lakossági hitelek kockázati tényezői a Hitelezőre nézve romlanak.”

A kamatemelések okainak ilyen módon történő megfogalmazása tisztességtelen. A bank elmulasztotta feltárni a kockázatokat és azok lehetséges következményeit. Ezt alátámasztja a Szegedi Ítélőtábla jogerős ítélete is, mely szerint:
„A kifejtett elvekkel egyezően tartalmazza a Hpt. 210. §. (3) bekezdése, hogy a kamatot, díjat és egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt - külön pontban - a pénzügyi intézmény számára meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére egyértelműen lehetővé teszi. Mivel a támadott feltétel azt nem tartalmazza, hogy az alperes mikor, milyen körülmények esetén pontosan mely részben és milyen mértékben jogosult a szerződést módosítani, ezért a feltétel tisztességtelen.”(Pf.I.20.452/2007/3.szám, 10. oldal)

 
4. A Legfelsőbb Bíróság által a Csongrád Megyei Főügyészség felperesnek PARTISCUM XI. Takarékszövetkezet alperes elleni általános szerződési feltételek megtámadása iránti peres eljárásban hozott részítélete szerint:
„A Hitelintézeti tv. 210. § (3)bekezdése feljogosítja a pénzügyi intézményt meghatározott feltételek betartása mellett a kölcsön/hitelszerződések egyoldalú, az ügyfélre hátrányos módosítására. E jogszabályhely szerint az egyoldalú szerződésmódosítás jogát a hitelező akkor jogosult gyakorolni, ha a módosításra okot adó körülmények tételes és objektív meghatározását a szerződés tartalmazza, valamint a hitelező írásban rögzítette árazási elveit.”

A részítélet rendelkezéseinek megfelelő szerződési feltételek tisztességtelenségére hivatkozunk e perben is azzal, hogy természetesen nem csak az általános szerződési feltételek tisztességtelenségét kérjük e perben vizsgálni, hanem a megkötött kölcsönszerződésekben megfogalmazott mindazokat a szerződési feltételeket is, melyek tartalmuknál fogva megfelelnek a hivatkozott jogerős ítélet megállapításainak.