A Partiscim XI. Takarékszövetkezet védőjének felvetései és a véleményem:

Dr. Gyenge: A banki kódex jogszabály-e vagy sem? Ha a PSZÁF a megszegést bírságolhatja, akkor betartandó jogszabálynak kell tekinteni.

Bántom: A kódex nem törvény. A bankok pereljék be a PSZÁF-ot, ha büntet egy kódex alapján.

Dr. Gyenge: Több tucatnyi ügyészségi vizsgálat folyik pénzintézetekkel szemben.

Bántom: Ez újdonság és valószínűleg dezinformáció, mert a bankszövi beszámolója csak ezt a pert említi.

Dr. Gyenge: A korábbi ítéletek miért a Polgári Törvénykönyv (PTK) jogszabályain alapulnak, miközben van speciális Hitelintézeti törvény (HPT)?

Bántom: Van ilyen törvény és a bankok szerződései meg is felelnek a jogszabályoknak. Más kérdés, hogy tisztességtelenül alkalmazzák ezeket és visszaélnek velük. Sem a hitel felvételekor nem tájékoztattak a valós kockázatokról, sem a kamatemeléseknél nem adtak, okszerű, érdemi magyarázatot. Jól példázza ezt az ügyvéd úr kijelentése is, miszerint „a bankoknak számtalan okkal lehet jogosan, egyoldalúan szerződést módosítani: CDS felár, alapkamat, fogyasztói árindex, bankközi kamatok, de nem is sorolom tovább....”* Nem sorolta, mert ez mellébeszélés. A Legfelsőbb Bíróság előtt sem volt képes érdemi és okszerű magyarázatot adni, számokkal alátámasztani az állítását!

Dr. Gyenge: Ki lehet-e mondani egy szerződésről, hogy tisztességtelen, ha jogszerű, minden törvénynek megfelel?

Bántom: Inkább a szerződésben foglaltak alkalmazása tisztességtelen, nem feltétlenül maguk a szerződések. Nem mellékesen a törvények és rendeletek is egyértelműen rosszak! Ha kell majd az Alkotmánybíróság igazít rajtuk. Ezért vannak.

*nem pontos az idézet, de tartalmát tekintve erről volt szó

Összegezve: akkor születhetne megnyugtató döntés az ügyben, ha a Legfelsőbb Bíróság megvizsgáltatná az Alkotmánybírósággal a specializált hitelintézeti jogszabályokat, hiszen láthatóan ellentmondásban állnak a Ptk.-val és az Alkotmánnyal.