Kedden tárgyalás. A Kúria véleménye alapján igazán nincs nehéz dolga a bíróságnak megállapítani, hogy az általunk vitatított pont, tisztességtelen része a szerződésnek. Remélem határozat születik, de nem új határnapról. Még akkor is nagyon messze leszünk a végétől. Fellebbezés, felülvizsgálati kérelem, új eljárás a városi bíróságon marasztalásért, új fellebbezések, új felülvizsgálati kérelem, stb.
Beadvány:
A Kúria 2/2012 (XII.10.) PK véleménye alapján kimondhatjuk, hogy az teljes összhangban van keresetünkkel.
1.) Részleges érvénytelenség:
„8. b) Ha a szerződési feltételnek csak meghatározott része érvénytelen nincs akadálya, hogy a bíróság – a részleges érvénytelenség szabályait alkalmazva – a szerződési kikötésnek ne az egészét, hanem csak az érvénytelenségét okozó részét mellőzze.”
A Kúria véleménye alapján megállapítható, hogy kérésünk a közjegyzői okirat II.3.) pontjának harmadik bekezdésére vonatkozó tisztességtelenség okán kért érvénytelenné nyilvánítása lehetséges, emellett kívánatos.
2.) Tisztességtelen kikötés:
„6. Tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó olyan kikötés, amely a fogyasztóval szerződő pénzügyi intézmény számára – a fogyasztó hátrányára – indokolatlan és egyoldalú előnyt nyújt. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés különösen akkor tisztességtelen – feltéve, hogy nem ütközik jogszabályba –, ha:
a) tartalma a fogyasztó számára nem világos, nem érthető (egyértelmű és érthető megfogalmazás elve);
b) az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei nem tételesen meghatározottak, vagyis az ok-lista hiányzik, vagy van ok-lista, de az csak példálózó jellegű felsorolást tartalmaz (tételes meghatározás elve);
c) az egyoldalú módosítás feltételei nem objektív jellegűek, vagyis a fogyasztóval szerződő félnek módja van a feltétel bekövetkeztét előidézni, abban közrehatni, a módosításra okot adó változás mértékét befolyásolni (objektivitás elve);
d) az ok-listában meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy nem a körülmények változásának mértékében hatnak a kamatra, költségre, illetve díjra (ténylegesség és arányosság elve);
e) a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására (átláthatóság elve);
f) a szerződésmódosítás bekövetkezése esetére nem biztosítja a fogyasztó számára a felmondás jogát (felmondhatóság elve).
g) kizárja, hogy a fogyasztó javára bekövetkező feltétel változás hatása a fogyasztó javára érvényesítésre kerüljön (szimmetria elve).”
Álláspontunk, hogy a szerződés II.3.) pontjának harmadik bekezdése nem felel meg a fenti követelményeknek, így a Kúria véleménye szerint „különösen” tisztességtelen.
„A Hitelezők jogosultak a hitel ügyleti kamatát, egyéb költségét, és az erre vonatkozó szerződési feltételt egyoldalúan módosítani, ha a bankközi hitelkamatok, vagy a fogyasztói árindex, vagy a jegybanki alapkamat, vagy az állampapírok hozama, vagy a Hitelezők forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költsége növekszik, vagy a lakossági hitelek kockázati tényezői a Hitelezőkre nézve romlanak.”
Nem felel meg a tisztességes kikötés fogalmának fogyasztói árindex, jegybanki alapkamat, állampapírok hozama, mert nem egyértelmű és érthető, hogy melyik ország adatairól van szó. A magyar, svájci, japán, esetleg szomáliai alapkamat befolyásolja az ügyleti kamat mértékét, esetleg a világ összes állampapírjának hozama?
Mindegyik kikötés különösen tisztességtelen azért is, mert nem felel meg a tételes meghatározás elvének sem, csupán példálózó jellegű felsorolást tartalmaz.
A Hitelezők forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költségére, továbbá bankközi hitelkamatokra történő hivatkozással sérül az objektivitás elve, hiszen azokat befolyásolni, módjában áll az alpereseknek.
Minden kikötésnél sérül a ténylegesség elve, hiszen több esetben egymással kölcsönhatásban lévő fogalmakról van szó, valamint sérül az arányosságra vonatkozó tisztességesség is, hiszen a felsorolás egyáltalán nem tartalmaz arra vonatkozó információt, hogy milyen arányban hatnak a kikötések a kamatra.
Sérül továbbá az átláthatóság elve is, hiszen sem a kikötések, sem az okirat más pontja nem tartalmazza, hogy milyen feltétek teljesülése esetén következik be a szerződés módosítása. Nincs kamatperiódus, így álláspontunk szerint az minden hónapban esedékes.
A Kúria véleménye alapján már azért is különösen tisztességtelen kikötésekről van szó, mert kizárólag a költségek növekedésére, romlására vonatkozó változás esetén teszi lehetővé a szerződés módosítását, így mindegyik kikötésnél durván sérül a szimmetria elve.
A fentiekre tekintettel kérjük a tisztelt Törvényszéket, hogy állapítsa meg a közjegyzői okirat II.3.) pont, harmadik bekezdésének tisztességtelensége okán, annak érvénytelenségét.