Ma kaptam a levelet, mely szerint az OTP felülvizsgálati kérelmét elutasította a Kúria. Ez nagyon fontos fejlemény.

Elég nagy kuszaság van lakossági, médiumi, érdekvédelmi, politikusi fejekben egyaránt, devizahiteles ügyben. Az enyémben is, de más jellegű. Megpróbálom mindenki számára érthető formában -ha úgy tetszik szájbarágós módon- leírni, mi is történt. A keresetben próbáltam nagyon egyszerű dolgot kérni a bíróságtól, de azt végletekig körülbástyázni érvekkel, jogszabályokkal, bizonyítékokkal. Kérésem az volt, érvénytelenítsék a szerződés egyoldalú kamatemelésekre jogot adó oklistát azért, mert nem felel meg a jogszabályi követelményeknek és tisztességtelen. Semmi több. Nem szerettem volna a teljes szerződést érvényteleníttetni, nem vitattam az árfolyamkockázatot, nem kötöttem bele az árfolyamrésbe stb. Csak a kamat.

Azért a kamat, mert

• így áll a szerződés és nem keletkezik pernyertesség esetén azonnali visszafizetési kötelezettségünk,
• mert ez érdemben csökkentheti a hitel törlesztőrészleteit,
• és mert ez jogos, megállja a helyét egy bíróságon.

Vegytiszta logika és betonbiztos jogszabályi háttér. Egyik bírót sem érdekli a mellébeszélés, vagdalózás és az igazság sem. A túlbonyolított dolgokat pedig a legjobb szándék esetén sem értik. 

A fenti logikának az lett a következménye, hogy a perérték a szerződés aláírásától, a kereset beadásáig felszámított tisztességtelenül magas kamat és a tisztességesen felszámolható kamat közötti összeg lett. Nem a teljes tartozás. Ez az összeg három millió forint alatt van, így a Kúria hivatalból elutasította a bank kérelmét, mert nem állnak fent a jogszabályi feltételek egy felülvizsgálathoz. Győztünk tehát. Jogerős a Szegedi Ítélőtábla korábbi ítélete!

Ez egyenlőre annyit jelent, hogy vitán felül igazunk van. Az elszámolás most következik.

Remélem figyelmesen átolvasva mindenkinek érthető lesz. 

Sokan megírták. Árpád győzött. Csak a célját nem érte el. A műtét sikerült, de a beteg halott. A nagy terv az volt, hogy érvénytelennek nyilvánítsák a szerződését, és az elszámolás során az derüljön ki, igazából nem is tartozik már semmivel a banknak. Na ez - ahogy a józan ész is diktálta - nem jött össze. Nyert egy kis pénzt, de a szerződés érvényes. Kicsit elnagyolva a dolgot, de a nagyságrendeket szemléltetve, nyert 200eFt-ot a várt 20MFt helyett. Legyünk már picit őszinték magunkhoz. Nehéz ezt sikernek elkönyvelni. 

Hétfő óta borzolja a kedélyeket egy Európai Bíróság által hozott ítélet devizahitel ügyben. Az ügy annyira jelentéktelen, hogy meg sem ütötte volna az ingerküszöbömet, ha nincs ekkora felhajtás körülötte. Vételi-eladási árfolyam azaz konverziós díj. A tét milliónként pár száz forint a törlesztésben. Szóra sem érdemes.

Fontosabb része az ügynek, hogy egyértelművé tette a bíróság, törekedni kell a szerződések érvényben tartására. Ez minden fogyasztó jól felfogott érdeke. A általános vélekedés ellenére én ezzel egyetértek. Korábban többször kifejtettem, hogy mennyire szerencsétlen helyzet lenne bank és adós számára egyaránt a kölcsönszerződések egyenkénti vagy tömeges érvénytelenítése. Az adósoknak hirtelen annyi pénzt kellene visszafizetni, amennyi a világon nincs, a bankoknak meg hatalmas fedezetlen hitelállományuk keletkezne, ami szintén beláthatatlan következményekkel járna.

A Szegedi Törvényszék felfüggesztette perünk marasztalási részét, mert az OTP Bank felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős megállapítási ítélet ellen. Megyünk a Kúriára, ahol a bankot az az ügyvéd fogja képviselni, aki korábban a Bankszövetség szervezésében, pont azokat a bírákat oktatta devizahitel ügyben. Erre most mit mondhatnék...

Történt, hogy az előző bejegyzésben szereplő jogi képviselő beadványt nyújtott be a bíróságra. Röviden arról van szó, hogy újraszámolták a hitelt. Nem változtatnak a kamaton. 2,49%kamat+3% kezelési költséggel menne végig a dolog fixen, futamidő végéig. Ez már sokkal jobb, mint a korábbi helyzet, de még mindig nem az igazi. Szóval azt számolták ki, hogy a szerződés felmondásának pillanatában 3.493,24 CHF túlfizetésünk volt a bank felé. Nem 90 napos elmaradás, ahogy azt korábban állították. Azért ez már kézzel fogható eredmény, de ahogy előbb írtam, még nem vagyok elégedett. Pláne, hogy 3.493,24 CHF-et a jelenleg nyilvántartott tartozásból gondolja levonni. Ez természetesen elfogadhatatlan.

Válaszunk:

"Álláspontunk szerint alperesek rosszul értelmezték a Szegedi Ítélőtábla jogerős közbenső ítéletét. Szerintünk azzal, hogy az ítélet érvénytelenítette az egyoldalú szerződésmódosításokra vonatkozó okok listáját, még a szerződés nem válik fix kamatozásúvá. Ha kitöröljük a szerződésből a bíróság által érvénytelennek nyilvánított felsorolást, akkor még mindig egy változó kamatozású devizában nyilvántartott kölcsönszerződést kapunk. A szerződés csak akkor válhat szimmetrikussá, ha a devizában nyilvántartott hitel törlesztőrészleténél nem csak az árfolyam változását vesszük figyelembe, hanem a nyilvántartás szerinti deviza alapkamatát is. Alperesek üzleti érdeke biztosan indokolná a fix kamat alkalmazását, de ezt a számítási módszert mi nem tudjuk elfogadni.

Kérjük, a tisztelt Törvényszék rendeljen ki szakértőt annak kiszámítására, hogy a svájci jegybank alapkamatát, valamint a HUF/CHF árfolyamát egyaránt figyelembe véve milyen fizetési kötelezettségünk volt alperesek felé havi kamatperiódust alkalmazva, a szerződés aláírásától egészen annak felmondásáig, valamint napjainkig. Korábbi számításunk alapvetően jó, de nem áll rendelkezésünkre minden adat, így pontatlan lehet.

Téves továbbá alperesek következtetése abban, hogy a megállapított túlfizetés a jelenleg nyilvántartott követelés összegéből vonandó le. Ezzel mi ismét megoldhatatlan helyzet előtt állnánk, mert a devizában nyilvántartott kölcsön és a felszámított -jogerős ítélet alapján tisztességtelen mértékű-, ügyleti, valamint késedelmi kamatok egyben visszafizethetetlen összeget eredményeznek.

Azt már alperesek számításai alapján is meg tudjuk állapítani, hogy a szerződés felmondásának pillanatában nem 90 napos tartozásunk, hanem jelentős túlfizetésünk volt feléjük, így a szerződés felmondása valamint a követelés engedményezése érvénytelen volt. A szakértő által kiszámított részleteket – elmaradás esetén visszamenőlegesen – megfizetjük alperesek részére."

Végezetül a korabeli PSZÁF tájékoztató:

Új ellenfelet köszönthetünk az OTP-vel szemben folytatott küzdelmünk során, Dr. Gadó Gábor személyében, aki a Törvényszékhez eljuttatott beadványának tanúsága szerint mostantól ellátja a bank jogi képviseletét.

Nem akárkiről van ám szó. Dr. Gadó az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára, a Közbeszerzések Tanácsának tagja, valamint a Gazdasági Versenyhivatal Elnökhelyettese, a Versenytanács elnöke is volt korábban.

Tudni lehet még róla, hogy bírókat képzett 2012-ben a Bankszövetség szervezésében a Kúriának az egyoldalú szerződésmódosítások kérdéskörében.

Egy igazi:

A Szegedi Ítélőtábla megerősítette a Szegedi Törvényszék korábbi ítéletét, mely szerint az OTP Bankkal kötött szerződésünk az egyoldalú kamatemelések lehetséges okait felsoroló pontja érvénytelen.

A kikötések nem felelnek meg a jogszabályban előírt részletességnek, de ha megfelelnének is tisztességtelenek lennének.

A példálózó felsorolás lehetőséget ad a banknak, hogy bármikor megemeljék a hitel költségeit, akár indokolatlanul is.

A tárgyaláson OTP részről nem jelent meg senki. Ott voltak viszont az RTL Klub, Népszabadság tudósítói, valamint emailban kért információt a Délmagyarország egyik munkatársa is.

Az ügynek ezzel még messze nincs vége. Aprópénzre kell váltani. Már amennyire aprópénznek lehet nevezni azt a pár ezer milliárdot, amit magában hordoz országos szinten évekre visszamenőleg és előre a futamidő végéig. 

2013. 11. 12.-én 8:15-kor

Szeged, Sóhordó u. 5.  földszint 10. szám alatt

a Szegedi Ítélőtábla megtartja első ( reményeim szerint egyben utolsó) tárgyalását másodfokon, az OTP Bankkal folyamatban lévő ügyünkben.

Korábban az OTP fellebbezéssel élt a Szegedi Törvényszék Ítélete ellen. Kicsit elhanyagoltam a dolgot, mert 5 hónap alatt sem sikerült azt átolvasni, de maradt még majdnem 39 órám a felkészülésre.

"Tehát én nem mondom, hogy az egész magyar gazdaságnak, így a bankszektornak is nincs valami szerepe abba, hogy a forint gyengébb, mint a kétezres évek elején, vagy a közepén...."

https://www.youtube.com/watch?v=_QOmpTNeHDE     (26:58-nál)

Kiragadott idézet Csányi Sándortól, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójától, amely egy sajtótájékoztató keretein belül hangzott el. A videót végignézve jól látszik, hogy Csányi úr nagyon összeszedetten, felkészülten állt a sajtó munkatársai elé.

Valaki megkérdezhetné tőle ezt az egyszerű mondatot:

Csányi úr, ha a bankok csak részben is, de felelősek a forint gyenülése miatt, akkor miért nem tettek eleget a kárenyhítési kötelezettségüknek 2008 óta, azaz öt éve?

Kálmán Olga, légyszi legalább Te kérdezd meg nekem. Köszi!

Aki tudomást szerzett sikerünkről az OTP Bankkal szemben jogosan teheti fel a kérdést, hogy az előző posztban ismertetett bírói döntés milyen változásokat hozhat az eladósodott lakosság életében, vagy az ország gazdaságára nézve.

Ha egészen őszinte akarok lenni nem tudom, de azért van némi elképzelésem, ami egyenlőre közelebb áll a fantasztikumhoz, mint a reális jövőképhez. Remélhetőleg nem sokáig marad így. 

Azért érdemes lehet átgondolni. Feltételezzük tehát, hogy belátható időn belül nem csak jelentéktelen számú szerződésre, hanem az összes fennálló és felmondott hitelre érvényes döntés születik, mely alapján a kamatok és törlesztőrészletek nagy arányban lecsökkennek.

Ennek mértékét laikusként nehéz meghatározni, de a rendelkezésemre álló adatok alapján úgy gondolom, hogy átlagosan 3-4%-os csökkenés feltételezhető az ügyleti kamatokban, ez pedig 40%-ban mérsékelheti a törlesztőrészleteket. Egyszerűbben, aki most fizet havi 100eFt-ot, az csak 60eFt-ot kell fizessen ezután.

Jól fizető adósoknál ez a korábban befizetett összegek - természetesen kamattal megnövelt - jóváírását, vagy visszafizetését jelentheti visszamenőleg idáig 4,5 évre. Ez eléképesztően hatalmas összeg. Olyan sok pénz amiről egy ilyen poszt keretein belül beszélni is értelmetlen, hiszen képtelenek vagyunk felfogni mi, akik néhány tízezres tételekben szoktunk gondolkodni. A nagyságrend az ország egy havi költségvetésének felel meg. Ha ekkora pénztömeg visszakerül a lakossághoz, esetleg cégekhez, önkormányzatokhoz, az olyan lökést ad a gazdaságunknak, ami komoly hatást gyakorol. Arról nem is beszélve, hogy az eddig felmondott bő 100.000 hitel egy -remélem jelentős- része újból érvényes, fizethető köcsönné válik. Az állami segítség kizárólag a maradék hitelre kell korlátozódjon.

További következmény, hogy a bankoknak - mivel  valamiből meg kell élni - el kell kezdeni hitelezni. Már nem lesz elég a nyereségükhöz évtizedeken át a korábban felhalmozott kölcsönökön keresztül ügyfeleiken élősködni. Lehet, néhánynak nem sikerül a túlélés. Ők tönkre fognak menni, de inkább ők, mint az ügyfeleik. Nem elsősorban azért, mert így helyes, emberséges, vagy kívánatos, hanem mert így törvényes. A bank is csak egy jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság. Egy cég. Csak idő kérdése, hogy mikor megy tönkre, vonul ki, vagy szűnik meg egyéb módon. Alapvető, hogy semmi nem tart örökké.

Ezúton azért szeretném nekik jelezni, hogy van értelme ebben az országban tevékenykedni, csak ezután más feltételekkel. Legyenek kedvesek velünk is úgy viselkedni, mint otthon, vagy jobban.

Most nem szeretnék belemenni a kormányok, hatóságok, közjegyzők és banki vezetők felelősségébe. Azt hiszem, hogy még nem késő a helyzetet rendezni és egy élhető országban már nem is olyan fontos felelősöket keresni. Ez csak szociológia. Nagyon radikális elképzelések vannak születőben és komoly támotatottságot élveznek. Józanul gondolkodva nem akarhatja senki, hogy tovább fajuljon a helyzet.

Kormányzati megoldást nem tudok elképzelni. Sajnos a képviseleti demokrácia jelenlegi állapotában kizárt, hogy ilyen módon szülessen megoldás. Ellentétes érdekek, összeférhetetlenség alakult ki. Csak a bíróság marad. 

Igazából senki nem tette fel ezeket a kérdéseket, de mégis fontosnak tartom legalább megpróbálni megválaszolni. Lehet, hogy kicsit öncélú szófosás lett ez a poszt, de elfér a többi között.

Várom a véleményeket.

A Szegedi Törvényszék mai napon ismertetett közbenső, nem jogerős

í t é l e t e

megállapítja, hogy semmis az OTP Bank egyoldalú szerződésmódosításokra okot adó összes kikötése. A semmisség oka, hogy jogszabályba ütközik mindegyik. Az indoklás szerint a tisztességtelenség vizsgálatára nem került sor, mert jogszabályba ütközés esetén azt már nem kell vizsgálni, de ha vizsgálta volna, a tisztességtelenség is megállapítható lett volna. Ez jobb, mint amire számítottam.

De.

Ezt még pénzre kell váltani.

Az következik, hogy alacsonyabb kamatokkal újra kell számolni az egész hitelt, a futamidő elejétől kezdve. Nem egyszerű feladat és nem hiszem, hogy ezt sikerül a peren kívül megtenni, így szakértőt kell bevonni a bizonyítási eljárásba. Mit jelent ez a törlesztőrészletekre nézve? Azt, hogy a kamatok kb. feleződnek és így nagyságrendre annyit kell fizetni, mint korábban a "válság" előtt.

Ez a bankrendszerre nézve több ezer milliárd forint kiesés lesz a futamidő alatt.

Szerintem az OTP részvények árfolyama túlértékelt.

Már az origo.hu is megírta. Ez megtisztelő.

http://www.origo.hu/gazdasag/20130329-ismet-egy-devizahitelesnek-kedvezett-a-birosag.html

http://privatbankar.hu/penzugyek/pert-vesztett-az-otp-egy-devizaadossal-szemben-256488

http://szegedma.hu/hir/szeged/2013/03/pert-vesztett-az-otp-egy-devizaadossal-szemben.html

http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/pert_vesztett_az_otp_a_devizaadossal_szemben.549454.html

http://szeged.hir24.hu/szeged/2013/03/29/pert-vesztett-az-otp-egy-domaszeki-devizaadossal-szemben/~~szeged24

http://www.figyelo.hu/cikkek/386705_pert_vesztett_az_otp_egy_domaszeki_devizaadossal_szemben

http://tozsdeforum.hu/tozsde/pert-vesztett-az-otp/

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=634090

http://www.vg.hu/penzugy/hitel/pert-vesztett-az-otp-egy-devizaadossal-szemben-400698

Itt kicsit belekavarodtak a nevekbe, de nem ez a lényeg:

http://www.pestmegyei-hirhatar.hu/hir/felidoben-egy-null-az-otp-pertarsasag-javara

http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/pert_vesztett_az_otp_egy_domaszeki_devizaadossal_szemben/2326456/

http://www.168ora.hu/buxa/pert-vesztett-otp-egy-devizaadossal-szemben-112111.html

http://gazdasagiradio.hu/cikk/88993/

http://hvg.hu/gazdasag/20130329_devizahiteles_per_otp#rss

Videós verzió:

https://www.youtube.com/watch?v=2FJr3dTEHMI

Nincs tovább. Tíz perccel kezdés után, a Szegedi Törvényszék berekesztette a tárgyalást és 2013. március 29.-én 14 órai kezdettel

í t é l e t e t

hirdet.

Kommentár nélkül.

Tisztelt Szegedi Törvényszék!

1. Az alábbi táblázatban próbáltuk összefésülni az alperesek által szolgáltatott adatokat (A szürke háttérrel kiemelt cellákat mi töltöttük ki információval):

Jól látható, hogy alperesek táblázata erősen hiányos és kizárólag olyan adatokat tartalmaz, mely adatok a hitelezőre nézve romló tendenciát mutatnak. Ez is jól tükrözi, hogy mennyire figyelmen kívül hagyják a szimmetria elvét, mint a tisztességes szerződéses gyakorlat alapvető feltételét. Szerencsés módon a korábbi bizonyításunk során csatoltuk a CHF Libor adatsorát (F/9 melléklet), így erre vonatkozó információ rendelkezésre áll.

Alperesek a szerződésben szereplő egyoldalú módosítást lehetővé tevő feltételek közül periratukban már csak az alapkamat változását, - ezen belül is egyértelművé téve, a CHF Libor-t, - valamint forrásköltségeit jelöli meg, mint a kamatot befolyásoló feltételeket.

1.1. A CHF Libor figyelembe vétele teljesen megegyezik álláspontunkkal, csak annyi kiegészítést tennénk, hogy annak csökkenése is hatással kell legyen az ügyleti kamatra. Szürke háttérrel ki is egészítettük ezekkel az adatokkal alperesek táblázatát. Jól látszik, hogy a csökkenés nem érvényesül a kamatokban.

1.2. Másik módosításra okot adó feltételként alperesek a forrásköltséget nevezik meg. Álláspontunk szerint ez több okból kifolyólag is hibás érvelés.

1.2.1. Elsőként hivatkoznánk itt is az adatok hiányosságára. Több, mint négy évi, a 2009-2012-ig terjedő időszakra vonatkozó adat hiányzik a táblázatból. Fontos azt is tisztázni, hogy ez az érték nem növelte meg alperesek teljes hitelállományának költségét, csak annak töredékét, melyek éppen meghosszabbításra kerültek.

„Nincsen tehát egyértelmű megfeleltetés, hogy melyik forrás melyik hitelt finanszírozza, így egy konkrét jelzáloghitel pontos finanszírozási költsége nem meghatározható.”

MNB – Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2010. november

1.2.2. A forrásköltségek, mint módosításra okot adó tényezők, nem felelnek meg az objektivitás feltételének, hiszen azokat befolyásolni módjában áll alpereseknek. Ha alperesek rosszul gazdálkodnak és a kihelyezett hitelek túl nagy arányban kerülnek felmondásra, az a bank megítélését rontja, forrásait megdrágítja. A felelőtlen üzletpolitikából adódó költségek áthárítása tisztességtelen.

Az alábbi grafikonból is jól látszik, hogy 2008. III. negyedévében olyan magas arányban nőtt meg alperesek 90 napos késedelemben lévő állománya, mely a forrásköltségek növekedéséhez vetetett.

1.2.3. Alperesek nem tettek eleget sem kockázat-kezelési, sem tájékoztatási kötelezettsé-güknek. A hitel felvételekor mi abban a hiszemben voltunk, hogy alperesek rendelkeznek a részünkre folyósított fedezetével, a kölcsön futamidejének végéig. Később derült ki számunkra, hogy azt rövid lejáratú hitelekből oldják meg, ráadásul valószínűleg nem deviza forrásból. Alpereseknek lehetőségük van kezelni a kockázatokat mindenféle számunkra ismeretlen (swap és cds) ügyletekkel. A magas forrásköltségek oka lehet az is, hogy 2008 végén nőtt a forint alapkamata, alpereseknek emelni kellett a betéti kamatokat és ezekkel a forrásokkal fedezték a kölcsönt, deviza forrás helyett.

Alperes kamatszámítása, minden esetben az alapján változik, hogy éppen a CHF Libor, vagy a Bubor változása felel meg érdekeinek, a csökkenést mindkét esetben figyelmen kívül hagyva.

1.2.4. Az alábbi táblázatból azt is jól láthatjuk, hogy a magas forrásköltségek időszakában 2008 végén, 2009 elején alperesek nem rendelkeztek elég forrással a kihelyezett hitelállomány fedezésére. Ezt megtehették, de következik belőle, hogy egységnyi kihelyezett hitel után nem jelentkezett akkora kiadás alperesnél, mint a táblázatban szereplő összeg.

1.2.5. A következő grafikon jól mutatja, hogy alpereseknél a 2008-2009 évben a korábbi időszakhoz képest nőtt a kamatmarzs, és a hitel folyósítása óta megduplázódott a nettó kamatbevétel is, pedig folyamatosan csökken a hitelállománya. Fenti adatokból egyértelmű, hogy alperesek minden létező költségüket adósokra hárították és profitjuk növelésére használták fel az egyoldalú szerződésmódosítások lehetőségét.

1.2.6. Egy utolsó grafikon beillesztésével szeretnénk szemléltetni, hogy 2008 végétől milyen költségeket kellett a növekvő céltartalékból eredő kockázat miatt alpereseknek megfizetniük.

1.2.7. Természetesen ez a néhány grafikon és adat messze nem írja le pontosan egy olyan bonyolult pénzügyi szolgáltatás működését és eredményességét, mint a hitelezés. Ettől függetlenül jól látszik, alperesek az egyoldalú szerződésmódosítások lehetőségét arra használták, hogy minden kockázatot -a saját üzleti kockázatát is- az adósokra hárítsák és a folyamatosan növekvő arányú bedőlő hitelek ellenére, csökkenő hitelállomány mellett is biztosítsák nyereségüket. Nekünk, mint adósoknak nem feladatunk ilyen szinten megismerni és előre megbecsülni a kölcsön folyósítójának üzleti döntéseit. Jogosan várjuk el, hogy a saját magának okozott költségeket viselje, ne velünk fizettesse meg.

Összegzésül elmondjuk, hogy teljesen mellékes alperesek forrásköltségének alakulása, hiszen a szerződés II.3. pontja tisztességtelen feltételeket tartalmaz, így annak semmissége okán kapunk egy változó kamatozású, deviza alapú kölcsönszerződést, melyben a kockázatok és költségek megoszlanak. Helyreáll a szerződés gazdasági egyensúlya. Mi viseljük a kockázat-feltáró nyilatkozatban szereplő árfolyamból eredő veszteségeket, alperes pedig viseli a CHF Libor változásaitól eltérő forrás költségeit. Megjegyezzük, ha az OTP Nyrt. az OTP Jelzálogbank Zrt. által biztosított forrásokkal fedezte hitelünket, az csak könyvelési technika kérdése, hogy mekkora költséget mutatnak ki. Továbbá nem egyértelmű, hogy a megjelölt forrásköltség a CHF, EUR, vagy HUF forrásokra vonatkozik, esetleg ezek átlaga, összege, súlyozott átlaga vagy mediánja. A mellékelt forrásköltség kimutatást nem fogadjuk el. Vitatjuk áthárításának tisztességességét és a számszerűséget is.

2. Álláspontunk szerint a Kúria 2/2012 (XII.10.) PK véleménye kifejezetten vonatkozik a jelen perben vitatott egyoldalú szerződésmódosításokra, azzal a kiegészítéssel, hogy jelzálog fedezetű és végrehajtási záradékkal ellátott, közjegyzői okiratba foglalt kölcsönnél még szigorúbban kell vizsgálni a kikötéseket. Vezekényi Ursula azt nyilatkozta, hogy nem áll rendelkezésre elégséges jogerős ítélet a devizahitelek elemzésére, de ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy azokat nem a fogyasztói kölcsönszerződések szabályai szerint kell megítélni. Én (Bán Tamás) ott voltam a Kúria által szervezett konferencián és sokan nehezményezték, hogy miért nem tér ki az elemzés, a devizahitelekre. Ők mindannyian a devizahitelek devizaságát vitatják. Ennek vizsgálata nem állt módjában az elemző csoportnak. Számunkra ez egyáltalán nem probléma. Nem a kölcsön devizában történő nyilvántartását vitatjuk. Ha krumpli alapú hitellel tudtuk volna legkedvezőbben megoldani építkezésünket, akkor krumpli alapú, vagy krumpliban nyilvántartott hitelt vettünk volna fel és a krumpli aktuális árfolyamán törlesztettünk volna. Vagy krumpliban.

3. Az általunk vitatott kamatemelések 2008 végétől érvényesek, keresetünket 2011. márciusában adtuk be, semmisségre határidő nélkül lehet hivatkozni, így szó nincs elévülésről.

4. Nem látjuk szükségesnek a PSZÁF, GVH, ombudsman szakvéleményének beszerzését. Amennyiben alperesek állítása szerint az említett szervezetek kötelességszerű és folyamatos vizsgálata, jóváhagyása mellett kötötték a szerződéseket, emelték a kamatokat, kellene legyen erről szóló tanúsítvány, jegyzőkönyv, vagy valami dokumentum, de nincs ilyen. Csatolunk két PSZÁF és egy GVH választ. Mindkét szervezet, hatáskörének hiányára hivatkozva, bírósági úton javasol jogorvoslatot azok részére, akik vitatják az egyoldalú szerződésmódosítások gyakorlatát. Csatoljuk továbbá az OBH 2959/2006. számú ügyben készült jelentését, mely az OTP Bank egyoldalú szerződésmódosításaival kapcsolatban készült és keresetünket megalapozó problémákat tár fel.

5. Alperesek jogi képviselője periratában kölcsönünket „forint alapú, svájci frankban nyilvántartott” konstrukciónak írja le. Ilyen nem létezik. Vagy forint, vagy svájci frank. Álláspontunk szerint a közjegyzői okirat alapján egyértelműen svájci frank hitelről van szó. Egyetlen utalás sem szerepel forint alapról. Ezt alperes csak azért keveri bele periratába, mert így kívánja igazolni a Bubor-ral párhuzamos betéti kamatok emelkedéséből eredő költségek ránk hárítását. Ezzel talán kimeríti a megtévesztés fogalmát is.

Korábbi számításunk nem önkényes. Beadványaink figyelmes átolvasásával értelmezhető, elemi matematikai műveletekből, tényszerű adatokból áll. Nem olyan, valóban önkényes kinyilatkoztatás, mint amit alperesek alkalmaztak az egyoldalú szerződésmódosítások során.

6. Sokadszorra próbáljuk alperesek figyelmét felhívni arra, hogy az általuk hivatkozott kockázatfeltáró nyilatkozat nem a perbeli egyoldalú szerződésmódosításokra, hanem a perben nem érintett CHF/HUF árfolyam kockázatairól szól.

7. Alperes jogi képviselőjének kíváncsiságának kielégítésére elmondjuk, hogy számunkra a devizahitel megfelelő konstrukciónak tűnt a felvételkor és valóban szerettünk volna jól járni vele. Álláspontunk szerint megfontolt és jó döntést hoztunk. A felmondást megelőző időszakig szerződéses szándékunk komolyságának bizonyítékául fizettünk és fogunk is fizetni a jövőben. Tisztességes szerződési feltételek mellett.

Szeged, 2013. 03. 11.

Hol is kezdjem? Még elég friss az élmény, így nem igazán tisztult le a kép, de azért megpróbálom leírni.

Előzményül annyit, hogy a média részéről sokkal kisebb figyelmet kaptunk, mint egy éve, de ez teljesen érthető, az eltelt időszak eseményeit látva. Akkor három stáb kamerával és több újságíró volt jelen, most az MTI-től egyetlen tudósító. Előző alkalommal is Ő írta meg legjobban a tárgyalás eseményeit, így örültem ismételt jelenlétének.

Az előzményekhez tartozik még, hogy meglepetésemre új bíró tárgyalta az ügyet. Szám szerint a 4. azaz negyedik bíró. Azért ez már valami. Különösebb baj nincs ezzel, de minden egyes bírónak elölről el kell magyarázni az ügyet, mert iratokból kiolvasva nem egyértelmű és érthető. Pont, mint a szerződésünk egyes részei. 

A tárgyaláson megjelent az OTP jogi képviselője és előadta, hogy minden tisztességes és egyértelmű volt, a PSZÁF mindent ellenőrzött és jóváhagyott, a Kúria véleménye nem erre a szerződésre vonatkozik és egyébként is felfüggesztették a Kásler Árpád perét EU-s állásfoglalásra várva, tehát ezt sincs értelme tovább folytatni, valamint aláírtuk a kockázatokról szóló nyilatkozatot. Gyakorlatilag nem mondott semmit, csak beszélt.

Válaszul elmondtam, hogy a Kúria véleménye pont ide vág, a PSZÁF nyilatkozatot már csatoltuk korábban és azt közölték, hogy nem ellenőrzik az egyoldalú módosításokat (menjünk bíróságra), a Kásler Árpád más okból perel és a kockázatokról szóló nyilatkozat kizárólag a HUF-CHF árfolyamának változásáról szól (kamatok nem lettek megjelölve, mint kockázati tényező). Továbbá előadtam az előző posztban leírtakat, gyakorlatilag ízekre szedve a szerződés vitatott pontját. Szegény OTP jogi képviselőért többen aggódni kezdtünk a teremben, mert kiverte a víz és borzasztó vörös lett.

A bíró tíz perc szünetet rendelt el és én biztos voltam benne, hogy ítéletet fog hirdetni.

A szünet után visszamentünk a tárgyalóba és OTP ügyvéd úr arra kérte a bíróságot, hogy írásban adhasson elő bizonyítási indítványt. A bíró megkérdezte, hogy mit szeretne bizonyítani? Erre közölte, hogy bár üzleti titkot képez a számítási mód, készítenek egy kimutatást, hogy miért alkalmazták a magas kamatokat. Erre 30 napot kért, mert sok munka lesz. Hát egy kicsit berágtam és "kiabáltam" is, közben erősen gesztikulálva . Közöltem a bíróval, hogy teljesen felesleges kimutatást készíteni, hiszen tisztességtelen feltételekre alapoznák az egészet és nem mellékesen volt rá két évük eddig, hogy megtegyék. A bíróság fel is hívta őket erre korábban, de nem éltek a lehetőséggel. Arról is biztosítottam a bírót, hogy össze fognak tudni ollózni egy kimutatást 30 nap alatt, mert annyira nem egyértelmű a szerződés, hogy ez nem okozhat gondot annak a 100 ügyvédnek és közgazdásznak, akik a bank rendelkezésére állnak. Ráadásul miért kell hozzá 30 nap? Utólag akarják kitalálni? Vicc az egész, de a bíró elnapolta a tárgyalást és megvárjuk a 30 napot.

Új időpont 2013. 03. 14. 11 óra.

Kedden tárgyalás. A Kúria véleménye alapján igazán nincs nehéz dolga a bíróságnak megállapítani, hogy az általunk vitatított pont, tisztességtelen része a szerződésnek. Remélem határozat születik, de nem új határnapról. Még akkor is nagyon messze leszünk a végétől. Fellebbezés, felülvizsgálati kérelem, új eljárás a városi bíróságon marasztalásért, új fellebbezések, új felülvizsgálati kérelem, stb. 

Beadvány:
A Kúria 2/2012 (XII.10.) PK véleménye alapján kimondhatjuk, hogy az teljes összhangban van keresetünkkel.

1.) Részleges érvénytelenség:

„8. b) Ha a szerződési feltételnek csak meghatározott része érvénytelen nincs akadálya, hogy a bíróság  – a részleges érvénytelenség szabályait alkalmazva – a szerződési kikötésnek ne az egészét, hanem csak az érvénytelenségét okozó részét mellőzze.”

A Kúria véleménye alapján megállapítható, hogy kérésünk a közjegyzői okirat II.3.) pontjának harmadik bekezdésére vonatkozó tisztességtelenség okán kért érvénytelenné nyilvánítása lehetséges, emellett kívánatos.

2.) Tisztességtelen kikötés:

„6. Tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó olyan kikötés, amely a fogyasztóval szerződő pénzügyi intézmény számára – a fogyasztó hátrányára – indokolatlan és egyoldalú előnyt nyújt. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés különösen akkor tisztességtelen – feltéve, hogy nem ütközik jogszabályba –, ha:

a) tartalma a fogyasztó számára nem világos, nem érthető (egyértelmű és érthető megfogalmazás elve);
b) az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei nem tételesen meghatározottak, vagyis az ok-lista hiányzik, vagy van ok-lista, de az csak példálózó jellegű felsorolást tartalmaz (tételes meghatározás elve);
c) az egyoldalú módosítás feltételei nem objektív jellegűek, vagyis a fogyasztóval szerződő félnek módja van a feltétel bekövetkeztét előidézni, abban közrehatni, a módosításra okot adó változás mértékét befolyásolni (objektivitás elve);
d) az ok-listában meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy nem a körülmények változásának mértékében hatnak a kamatra, költségre, illetve díjra (ténylegesség és arányosság elve);
e) a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására (átláthatóság elve);
f) a szerződésmódosítás bekövetkezése esetére nem biztosítja a fogyasztó számára a felmondás jogát (felmondhatóság elve).
g) kizárja, hogy a fogyasztó javára bekövetkező feltétel változás hatása a fogyasztó javára érvényesítésre kerüljön (szimmetria elve).”

Álláspontunk, hogy a szerződés II.3.) pontjának harmadik bekezdése nem felel meg a fenti követelményeknek, így a Kúria véleménye szerint „különösen” tisztességtelen.

„A Hitelezők jogosultak a hitel ügyleti kamatát, egyéb költségét, és az erre vonatkozó szerződési feltételt egyoldalúan módosítani, ha a bankközi hitelkamatok, vagy a fogyasztói árindex, vagy a jegybanki alapkamat, vagy az állampapírok hozama, vagy a Hitelezők forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költsége növekszik, vagy a lakossági hitelek kockázati tényezői a Hitelezőkre nézve romlanak.”

Nem felel meg a tisztességes kikötés fogalmának fogyasztói árindex, jegybanki alapkamat, állampapírok hozama, mert nem egyértelmű és érthető, hogy melyik ország adatairól van szó. A magyar, svájci, japán, esetleg szomáliai alapkamat befolyásolja az ügyleti kamat mértékét, esetleg a világ összes állampapírjának hozama?

Mindegyik kikötés különösen tisztességtelen azért is, mert nem felel meg a tételes meghatározás elvének sem, csupán példálózó jellegű felsorolást tartalmaz.

A Hitelezők forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költségére, továbbá bankközi hitelkamatokra történő hivatkozással sérül az objektivitás elve, hiszen azokat befolyásolni, módjában áll az alpereseknek.

Minden kikötésnél sérül a ténylegesség elve, hiszen több esetben egymással kölcsönhatásban lévő fogalmakról van szó, valamint sérül az arányosságra vonatkozó tisztességesség is, hiszen a felsorolás egyáltalán nem tartalmaz arra vonatkozó információt, hogy milyen arányban hatnak a kikötések a kamatra.

Sérül továbbá az átláthatóság elve is, hiszen sem a kikötések, sem az okirat más pontja nem tartalmazza, hogy milyen feltétek teljesülése esetén következik be a szerződés módosítása. Nincs kamatperiódus, így álláspontunk szerint az minden hónapban esedékes.

A Kúria véleménye alapján már azért is különösen tisztességtelen kikötésekről van szó, mert kizárólag a költségek növekedésére, romlására vonatkozó változás esetén teszi lehetővé a szerződés módosítását, így mindegyik kikötésnél durván sérül a szimmetria elve.

A fentiekre tekintettel kérjük a tisztelt Törvényszéket, hogy állapítsa meg a közjegyzői okirat II.3.) pont, harmadik bekezdésének tisztességtelensége okán, annak érvénytelenségét.

Vegyes érzelmekkel értem haza a rendezvényről. Az biztos, hogy mindenki ott volt, aki "számít". A teljesség igénye nélkül: Kúria, MNB, PSZÁF, GVH, Ügyészség, Ügyvédi Kamara, Közjegyzői Kamara, Fogyaztóvédelem, valamint a civil érdekvédők, egyetemi tanárok, ügyvédek stb... Kb. 50fő. Minden adott volt, hogy érdemben átbeszélhessük az egyoldalú szerződésmódosítások jogát, szabályait, gyakorlatát.

A probléma csak annyi volt, hogy kevés erre néhány óra. Pláne, ha a résztvevők megdöbbentő arányú többsége, egész egyszerűen nem a témával kapcsolatban fejti ki véleményét. Abban bíztam, hogy a kiadott bő 20 oldalas munkaanyag ízekre lesz szedve, de ennek a közelébe sem jutottunk. 

Szervezetenként 10 percet kaptunk. A Hiteles Mozgalom részéről hárman voltunk, az fejenként 3,3perc. Nem valami sok. Számotam ezzel a lehetőséggel, így ezt kiküszöbölendő, 45 példányban kinyomtattam az előző bejegyzésben is megfogalmazott véleményemet és a konferencia elején szétosztottam. Remélem volt értelme. Egy hét múlva kiderül. Addigra elkészül az elemzés végleges változata.

A bíróság a 2012. évi november hó 27. napjára kitűzött tárgyalást - hivatalból - elhalasztja.

Újabb határnap:

2013. évi január hó 29. napján 14.30 óra

Tisztelt Szegedi Törvényszék!

Alperesek jogi képviselőjének kiegészítő periratát átolvasva fontosnak tartjuk tisztázni, hogy jelen per kizárólag az egyoldalú szerződésmódosítások, azaz kamatemelések alkalmazása során történt tisztességtelenségek okán indult. Egyenlőre nem tárgya a devizaárfolyamok változásából eredő – alperes jogi képviselője szerint előre nem látható, azaz vis maior - veszteségek megosztása. Alperesek által korábban csatolt kockázat feltáró nyilatkozat nem tartalmaz a kamatok változására történő utalást. Megjegyezzük, hogy az árfolyamok változásából eredő kockázatok feltárása is hiányosan történt meg, hiszen része kellett volna legyen egy táblázat vagy grafikon, amely tartalmazza a HUF-CHF változását évtizedekre visszamenőleg. Ezt alperes elmulasztotta részünkre bemutatni.

Fontosnak tartjuk még tisztázni, hogy a szóban forgó hitel deviza konstrukció. Nem foriza, devint vagy svájci forint alapú pénzügyi termék. Elfogadhatatlan, hogy a bank éppen aktuális érdeke szerint kezeli deviza, vagy forint alapúnak a kölcsönt. A szerződésben nem szerepel sem a Bubor, sem a forint alapú kifejezés. Ezen fogalmak használatával alperes jogi képviselője azt kívánja sugallni, hogy kölcsönszerződésünk kamatát befolyásolják a forint kölcsönökre jellemző tételek is. Álláspontunk szerint ez téves elképzelés részéről. Alperes jogi képviselője sérelmezi, hogy szerintünk a CHF kamatának változáson felüli forrásköltségeinek növekedését nem ismerjük el jogosan áthárított költségnek. Alperesek szerződéskötéskor nem tájékoztatottak arról, hogy a 20 év futamidejű kölcsön fedezetével nem rendelkeznek. Azt rövid lejáratú hitelekből oldják meg. Ezen rövid lejáratú hitelek drágulhattak meg alperes számára, de véleményünk szerint nem a szerződésben felsorolt okok miatt, hanem alperesek felelőtlen hitelezési gyakorlatának következtében. Alperes finanszírozói a rossz hitelportfólió és a magas céltartalék következtében emelték meg a források kamatait. Megjegyezzük, hogy az OTP kamatnyeresége, csökkenő hitelállomány és növekvő forrásköltségek mellett is nőttek, a per tárgyát érintő időszakban.

Fenntartjuk álláspontunkat mely szerint a korábban felsorolt jogszabályok alapján a kamatemelésekre vonatkozó kikötések, csak akkor lennének tisztességesek, ha tartalmazzák az árazás elveket taxatív jelleggel, kiinduló értékekkel és a kamara gyakorolt változás értékeivel. Így is csak akkor, ha a kikötés ténylegesen hatást gyakorol a bank forrásköltségeire és erről megfelelő tájékoztatásban is részesítette adósait.

Tárgyalás:

Néhány hónapos várakozás után 2012. november 27.-én 10:45- kor ismét tárgyalja ügyünket a Szegedi Bíróság. A változatosság kedvéért új, szám szerint a harmadik bíróval...

Az OTP Bank mai napig nem adott választ a Bíróság felhívására, mely szerint nyilatkozzanak "hogy az egyes havi törlesztőrészleteket, illetőleg azoknak az összegszerűségének meghatározása szempontjából a kölcsönszerződés II.3. pontjában írt feltételek milyen mértékben, milyen módon, hogyan játszottak szerepet....-pénzbírság terhe mellett".  Úgy tűnik, nem tudják ők sem. Ez persze érthető, mert valójában a kamatok megállapításának egyetlen valódi oka az, hogy elfogadható arányú bedőlő hitel mellett mekkora a legmagasabb  beszedhető törlesztőrészlet...

Kúria

A joggyakorlat elemző csoport 22 oldalas dokumentumban szedte össze a hazai és uniós jogszabályok, irányelvek, bírói gyakorlat -egyoldalú szerződésmódosításokra vonatkozó- jellemzőit. Lényegében arról van szó, hogy a kamatokat lehet változtatni, de csak előre meghatározott (világos, egyértelmű, objektív, tényleges, arányos, átlátható, taxatív) feltételek, megfelelő tájékoztatás, az ügyfél előnyére történő változás beárazása mellett. Ráadásul nem lehet olyan kockázatot áthárítani, ami a bank rendes üzleti kockázatát képezik, még akkor sem, ha az a szerződés részét képezi. Szerencsés fejlemény, hogy a Kúria szerint elsősorban a tisztességtelen feltétel, nem pedig a teljes szerződést kell semmissé nyilvánítani. Józan gondolkodásra utal, hiszen mit is kezdenénk kb. 1.000.000db semmis szerződéssel így hirtelen.

 Innen letölthető:

http://www.hitelszovetseg.hu/index.php/dokumentumtar/friss-hirek/527-kuria-anyaga-a-hitelezesrl.html

Megdöbbentő, de a mai napon -9 éve az első külföldi, 4 napos utazásunk indulása előtt pár órával- tudtam meg  (gyakorlatilag véletlenül), hogy 29.-én pénteken lesz a per, tűkön ülve várt első Törvényszék előtti tárgyalása és nem tudok ott lenni. Szép. Nekem elfelejtettek szólni. Bíró, ügyvéd egyaránt.

Azért bemásolom az OTP Bank Nyrt. néhány napja keltezett periratát. A csatolt kockázatfeltáró nyilatkozat, kizárólag a devizaárfolyamok kockázatait taglalja. A per tárgyát képező kamatkockázatról egyetlen szó nem esik. Ezzel az OTP ügyvédjének sikerült alátámasztania korábbi kifogásaimat. Ezúton is nagyon szépen köszönöm neki...

Megérkezett az OTP Faktor ellenkérelme, ami ellentétes az OTP Bank korábbi periratával. http://otppertarsasag.blog.hu/2012/01/03/otp_perirat 

Akkoriban még én sem voltam tisztában az engedményezés jelentésével. Próbálják egymásra kenni a felelősséget. Igazán bájos.

Engedményezés: "Mivel az engedményes a régi jogosult helyébe lép, annak jogai megilletik, de terhelik a kötelezettségei is. Átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is, attól függetlenül, hogy a zálogkötelezett vagy kezes ehhez hozzájárult-e vagy sem. A kötelezett is érvényesítheti azokat a kifogásokat, és beszámíthatja azokat az ellenköveteléseket, amelyek az engedményezővel, a régi jogosulttal szemben fennálltak az értesítéskor. " Forrás: http://jog.wb.hu/jogicikk/83

 Végezetül: https://www.youtube.com/watch?v=C4KdLN4uui0&feature=share

Még csak béta verzió, de ilyesmire gondoltam az Erste ellen. Kicsit más irányt veszünk. Nincsen tisztességtelen szerződési feltételre hivatkozás. Elszámolási vita van. Egyetlen hónapnyi időszakot követelek, mert így kisértékű perről van szó és remélhetőleg nem fog megesni az a csúfság, hogy éveket kell várni az első érdemi tárgyalásra.

Tisztelt Szegedi Városi Bíróság!

Alulírott Bán Tamás (sz.ig.sz.: 315117HA) 6720 Szeged, Csaplár Benedek u. 4. II.ép. I/16. alatti és Bánné Lakatos Judit (szigsz.: 149940EA) 6720 Szeged, Csaplár Benedek u. 4. II. ép. I/16. alatti magánszemélyek, mint felperesek az Erste Bank Hungary Nyrt.-vel (cégjegyzékszám: 01-10-041054; cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.) mint alperessel szemben a Ptk. 339§ alapján, az alábbi

k e r e s e t e t

terjesztjük elő.

Kölcsönszerződést kötöttünk az alperessel 2007. április 12. napján, a 6720 Szeged, Széchenyi tér 17. szám alatti fiókban, 3.730.000Ft összegre, svájci frankban nyilvántartva, 2,290% ügyleti kamattal. A közjegyzői okiratot F/1, a kölcsönszerződést F/2 alatt másolatban csatoljuk.

Alperest, a kölcsön folyósítóját több alkalommal levélben megkerestük, és magyarázatot kértünk az ügyleti kamatok emelkedésének okára. A Hpt. 210§ szerinti érdemi, okszerű tételes indoklást, sem a szerződésben, sem a kamatemelések során, sem külön kérésre nem kaptunk. Az árazási elvekről tájékoztatást ezidáig nem közöltek. Az Erste Bank szerint, az üzleti titkot képez. Ezen kijelentése számunkra elfogadhatatlan. Álláspontunk szerint kizárólag azért képezhet üzleti titkot ezen információ, mert a számítás módja az, hogy az adósok mekkora kamatot képesek és hajlandóak megfizetni a bank részére, elfogadható arányú veszteséget jelentő bedőlő hitel mellett. Mivel az Erste Bank Hungary Nyrt.-t deviza forrással osztrák anyabankja látja el, nem jelent gondot a forrásköltségek hozzáigazítása sem.

A kölcsönszerződés két ponton taglalja a kamatváltozások okát. A III. 5. pontban számunkra értelmezhetetlen összefüggésbe hozza az ügyleti kamatot, a tőke- és pénzpiaci kamatlábak emelkedésével és a bank forrásköltségeinek emelkedésével. Véleményem szerint ez a kikötés annyira általános és követhetetlen, hogy alkalmatlan az ügyleti kamatok megváltoztatásának indokául. Sokkal egyértelműbben foglalkozik a kamat kérdésével a szerződés 22. oldalának 5. bekezdése, ahol az ügyleti kamat változásainak okául egyértelműen a hitel devizanemének alapkamatát jelöli meg, mint a változásra okot adó tényezőt. CHF hitelről lévén szó, esetünkben ez a CHF Libor kell legyen. Ez számunkra elfogadható számítási módszer. Az összes többi kockázatot a HUF-CHF árfolyam változásában fizetjük meg.

Ellentmondásos információkat közölt az Erste Bank a szerződés megkötése utáni első nem akciós ügyleti kamattal kapcsolatban. A korabeli hirdetmény alapján 4,1%-ra emelkedett, a 2011. 10. 25. keltezésű levél alapján 4,5 majd 10 nap múlva 5,0%-ra emelkedett az ügyleti kamat. Mi, számításunk alapjául a hirdetményben szereplő 4,1%-ot vettük. Ekkor a CHF Libor 2,74% volt. A kettő közti különbség 1,36%. A 2009. 06. 15. -én kezdődő kamatperiódus első napján a CHF Libor 0,2% volt, de az Erste Bank a kamat megállapításánál nem vette figyelembe az alapkamat csökkenését, hanem 6,1%-ra emelte az ügyleti kamatot. Ezzel megszegte a hitelszerződés 22. oldalának 5. bekezdésében meghatározott árazási elveket. Így az alap és ügyleti kamat közti különbség 5,9%-ra emelkedett, 4,54%-kal magasabb a szerződés szerintinél. A 28.274 CHF-os tőke tartozás függvényében ez a 4,54%, a megjelölt időszakban 107 CHF kamat, nem szerződés szerinti felszámítását eredményezte.

Kérjük, hogy a Tisztelt Szegedi Városi Bíróság kötelezze alperest a 2009. 06. 15. és 2009 07. 15. közötti időszakra a CHF Libor csökkenésének figyelembe vételével 107 CHF, azaz százhét svájci frank részünkre történő megfizetésére, 15 napon belül.

Kérjük, hogy a tisztelt Szegedi Városi Bíróság alperest perköltségben is marasztalni szíveskedjék.

A Tisztelt Szegedi Városi Bíróság hatásköre a Pp. 22.§ (1) bekezdésén, míg az illetékessége a Pp. 35§ (1) bekezdésén alapszik.

A felek között közvetítői eljárás nem volt folyamatban.

Kérjük, hogy részünkre elsősorban költségmentességet, másodsorban a költségek feljegyzését szíveskedjenek engedélyezni jövedelmi és vagyoni helyzetünkre tekintettel.

Nem az OTP-s vonalhoz tartozik, de fontos tanulságokat kellett levonnom egy másik ügyben.

Előzmények: Ez, egy az Erste banknál felvett lakáshitel mellé „kapott” hitelkártya története. Egyetlen bankszámláról vonták le mindkét törlesztést és a lakáshitel költségeinek emelkedése miatt nem maradt elég pénz a hitelkártyára. Így azt felmondták és engedményezték a követelést a Dunacorp nevű faktor cégre. Ők jelentkeztek is telefonon mondván, szeretnék a pénzt. Én közöltem, hogy szerintem nem jogos a követelés. Ezután ronda dolgokat csináltak.... Közölték, hogy gondja lehet a családomnak, felhívták az üzlettársamat és vele üzentek, elképesztő kamatokat emlegettek, személyes megkeresést és ezzel járó 150-200eFt extra költséget helyeztek kilátásba. Nem jutottunk előrébb, fizetési meghagyást kértek, de ellentmondtam, így pereskedtünk egy jót. Élveztem minden percét. Fantasztikus volt.

A Szegedi Városi Bíróságon zavartuk le az ügyet, kb. 2 hónap alatt, három tárgyalás alkalmával. Kisértékű pereknél ez ilyen gyorsan megy. Amit nagyon fontos tudni, hogy az ilyen eljárásokban az alperes kizárólag az első tárgyalásig terjeszthet elő bizonyítási indítványt. A másik borzasztó fontos dolog, hogy engedményezés esetén az eredeti tulajdonos mossa kezeit és kizárólag az utódja felel. 

Ez azért nem volt túl szerencsés, mert így nem volt lehetőségem ezen perben támadni a lakáshitel szerződéssel kapcsolatban felmerült banki túlkapásokat, pedig ez volt első védekezésem alapja. Később még próbáltam bizonyítani igazamat, de már a pervesztesség biztos tudatában. Próbáltam belekötni a kamatváltozások nem egyértelmű feltételeibe, de nem volt kamatváltoztatás a futamidő alatt. 45% körüli THM-nél, nem is éri meg a fáradtságot. Próbáltam olyan költségekben kifogást keresni, melyeket a szerződés nem, csak az üzletszabályzat tartalmazott. Próbáltam semmisségre hivatkozni a szerződés hiányosságaira alapozva. Végül elveszítettem a pert, de ez még így is sokkal kevesebbe került, mint amit telefonon követelt a Dunacorp és külön -szintén kisértékű- eljárásban még vissza fogom szerezni ezt a pénzt az Erste-től. Az ítélet nem jogerős...

Azért nem vagyok egészen biztos abban, hogy az ilyen kisértékű pereknél tudnak érvényesülni az alperesek alkotmányos jogai.

Köszönök mindent!

Kimondja, hogy az ügyben vizsgált kölcsönszerződés, kapcsolódó szerződések és üzletszabályzatok mind semmisek. Az ítéletet értelmezve gyorsan rájöhetünk, hogy a hazai kölcsönszerződések mindegyike, kivétel nélkül semmis, mert még nem született olyan változó kamatozású szerződés magyar nyelven, amiben szerepel az egyoldalú módosítások árazási elvei, taxatív jelleggel. Sokan megváltásként értelmezik az ítéletet, de a dolog ennél sokkal bonyolultabb. A pénzt vissza kell fizetni. A semmisség jogkövetkezménye, az eredeti állapot helyreállítása. Ez egyenlőre még bármit is jelenthet. Az eredeti állapot olyasmi lehetett -a mi esetünkben-, hogy a banknak volt 11.450.000Ft-ja, nekünk meg másik 10.000.000Ft-unk (önerő) és építettünk egy házat. Az ingatlan nem ér többet jelenleg 15.000.000Ft-nál. Ráadásul a 11.450.000Ft hitel valójában cirka 71.000CHF volt, ami jelenleg 17.750.000Ft körül van. Három év alatt jutott el a bíróság oda, hogy összevetette egy jogszabály egyik bekezdését a szerződés egyik sorával és megállapította, hogy nem fasza. Mennyi időbe fog telni kiszámolni, hogy milyen következményekkel jár mindez? Ki mennyi pénzt adott, törlesztett, fektetett be, mennyi kamat jár? A tőke forint, vagy deviza? A kamat forint, vagy deviza? Ügyleti kamat, vagy alapkamat? Hát lehet matekozni....

Sokkal szerencsésebb lett volna, ha a bíróság nem teljes semmisséget állapít meg, csak a hiányos részekbe avatkozik be, így téve érvényessé az egész szerződést. A Hpt. 213 alapján valószínűleg kényszerpályán vagyunk.

Az ítélet nagy előnye, hogy semmis szerződések alapján nyilván nem lehet azonnal végrehajtani.

Kiegészítés: Az említett törvény csak 2009-ben nyerte el jelenlegi tartalmát így a korábban köttetett hitelszerződéseknél nem jelent automatikusan semmisséget, ha azok nem tartalmazzák a módosításra okot adó  részletes árazási elveket. A bejegyzésben olvasható ítéletnél, ezt nem biztos, hogy figyelembe vette a bíróság. Valószínűleg nem. Ettől függetlenül még lehet semmis a szerződés, de csak a Ptk. 239§ szabályai alapján. Meg persze lehet tisztességtelen a Ptk. 209§ és Hpt. 210§ alapján. 

Ha már az én ügyem ennyire lassan halad, gondoltam állást foglalok a Kásler Árpád – OTP per kimenetelével kapcsolatban. Sokaknak nem fog tetszeni a véleményem (nekem sem), de a mellébeszélésnek nincs értelme, az ítélet egy rakás szar. Amit megadott az Ítélőtábla az aprópénz, de így is rendes tőlük, mert ha én lettem volna a bíró, még ezt sem ítéltem volna meg.
Természetesen nem szeretném ledegradálni harcostársam teljesítményét. Irigység is csak minimális van bennem.
Az ítélet vitathatatlan érdeme, hogy foltot ejtett azon a feddhetetlenséget feltételező képen, ami a bankokkal kapcsolatban kialakult a társadalom, médiumok stb. részéről. Rést ütött a pajzson. Hitet adott sokaknak.

A hiba mégis máshol van, de ezt a korábbi bejegyzésekben már részletesen leírtam. Nagyon nem mindegy, hogy a havi 100eFt-os törlesztés 2-4eFt-tal csökken, vagy közel lefeleződik.  

Jogi képviselőm levélváltásait leszámítva a Tisztelt Törvényszékkel, nem történt érdemi fejlemény az ügyben. A Tisztelt Törvényszék többször kérte a kereset pontosítását, de soha nem kért semmi konkrét hiánypótlást vagy indoklást. SEMMIT!

Én ráérek...

A Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata pártfogó ügyvéi képviselet igénybevételét engedélyezte számunkra. 

Ahogy az előző bejegyzésből kiderült, a Szegedi Törvényszék kötelező jogi képviseletet írt elő számunkra. Ügyvéd hiányában elutasítják a keresetünket. Tájékoztattak arról is, hogy kérelmezhetjük pártfogó ügyvéd kirendelését a részünkre. Ezen felbuzdulva, ma kiderítettem a lehetőségeket. Szociális alapon lehet igényelni a területileg illetékes Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatánál (http://www.kimisz.gov.hu/submegyei). Az elbírálás jövedelmi és vagyoni helyzet alapján történik, hasonlóan a bíróságon kérvényezhető költségmentességhez. Két lehetőség van. Ingyenes (egy főre eső havi nettó 28500Ft-ig) és visszatérítendő (egy főre eső havi nettó 87118Ft-ig) támogatás. Előbbi egyértelmű, utóbbit egy éven belül 6 havi részletben lehet visszafizetni. A szükséges nyomtatvány tőlük beszerezhető, vagy az alábbi címről letölthető:

http://www.kimisz.gov.hu/data/cms2234/kerelemnyomtatvany_2011_09.pdf

Amint visszakerül a kitöltött nyomtatvány és a szükséges mellékletek, elbírálják a kérelmet. Akár azonnal, de néhány napon belül biztosan. Ha kedvező a döntés, egy listából lehet kiválasztani az ügyvédet. Nekem nagyon pozitív élmény volt a segítőkészség.

Kötelező jogi képviseletet írt elő a Törvényszék:
Annyira nem hiányzott, de ez van. Így egyel több embert kell győzködni az igazamról.
Persze biztos lesz a dolognak előnye is.

Szegedi Városi Bíróság 

10.P.22.340/2011
Tisztelt Bíróság!

A Bán Tamás (6724 Szeged, Csaplár Benedek u. 4. 2. épület I/16) és Bánné Lakatos Judit (6724 Szeged, Csaplár Benedek u. 4. 2. épület I/16 ) felperesek -az OTP Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.) alperes ellen – kártérítés iránti folyamatban lévő perében az alábbiakat kívánjuk előadni:

1. Az OTP Bank Nyrt. 2011. december 20. és 2012 január 2. keltezésű irataival kapcsolatban el szeretnénk mondani, hogy az általunk kifogásolt magas kamatokat a korábban mellékelt „Tájékoztató törlesztőrészlet változásról” elnevezésű dokumentumok alapján az OTP Bank Nyrt. határozta meg és a megnövelt törlesztőrészleteket is ez a cég szedte be tőlünk. Az OTP Nyrt.-vel vagyunk vitában a kamatokat illetően, ezért ezt a céget jelöltük meg, mint alperest. Alperes korábbi levelezésünk során egyszer sem jelezte, hogy panaszunkkal az OTP Jelzálogbank Zrt. lenne illetékes érdemben foglalkozni. Az OTP Bank Nyrt. részéről csatolt „engedményezési nyilatkozat” című dokumentummal korábban nem találkoztunk. A címzés egy korábbi lakhelyünket jelöli. Ennek változásáról a bankot több alkalommal személyesen a fiókban értesítettük. Amennyiben az OTP Bank Nyrt. felelősnek tartja az OTP Jelzálogbank Zrt.-t a magas forrásköltségek miatt és szeretné ennek kártérítési következményeit áthárítani, lehetősége van partnerét perbe hívni.

2. A korábban F/12 alatt mellékelt 11079/Ü/1702/2011/1. ügyszámú közjegyzői okirat szerint alperes 2011. május 26-án azonnali hatállyal felmondta a korábban mellékelt - szintén közjegyzői okiratba foglalt – kölcsönszerződést fizetési kötelezettségünk nem teljesítése miatt. Megítélésünk szerint az eddig megfizetett havi törlesztések elegendőek lettek volna az adott időszakra, korrekt feltételek mellett, ezért igényük a tisztességtelen szerződési feltételek következtében felmerülő összegeknek alperes általi követeléséből adódik.

Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat, Ptk. 4.§ (4) illetve tisztességtelenségre jogot alapítani érvénytelenség okából nem lehet. Előbb tisztességtelen módon és mértékben megállapítani alperesnek a törlesztő részleteket a folyamatos egyoldalú szerződésmódosítási joggal visszaélve, majd az ilyen felemelt törlesztő részletek nem fizetése miatti azonnali felmondás szintén semmiség következményével jár. Kérjük a tisztelt Bíróságot, kötelezze az OTP Nyrt.-t a szerződés visszaállítására és tisztességek kamatok alkalmazására.

3. Az OTP Bank Nyrt. és közöttünk létrejött kölcsönszerződés tartalma lényegében megegyezik annak a szerződésnek tartalmával, amit az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa az, OBH 2958/2006. számú jelentésében olvasható megállapításait teszi:
„Ugyanakkor megállapítottam, hogy a szerződéses feltételek között nem lelhető fel sem azon feltételeknek, körülményeknek a részletes meghatározása, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, sem az arról szóló tájékoztatás, hogy ezen körülmények meghatározása nem lehetséges.”
„Ez a bank részéről egyoldalú, az ügyfelek számára átláthatatlan és egyúttal jelentősen hátrányos szerződésmódosítási eljárás alkalmas annak megállapítására, hogy a bank szerződéses gyakorlata a jogszabályi rendelkezéseket tartalmilag kijátszva tisztességtelenül befolyásolja a bank ügyfeleinek szerződéskötési szándékát, és ezáltal a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelménye sérelmét okozza. A tisztességtelenség két fogalmi elemet feltételez: a jóhiszeműség sérelmét és a felek jogaiban, illetve kötelezettségeiben bekövetkező jelentős egyensúlytalanságot. A vizsgált esetekben mindkettő megállapítható.”

Ezek a minden tekintetben megalapozott ténybeli megállapítások irányadók a jelen per tárgyát képező szerződésre is. Ezekre a ténybeli megállapításokra alkalmazva a Ptk. 209. §- ban foglaltakat kimondható, hogy a szerződés egyoldalú szerződésmódosításokra vonatkozó II.3.fejezet harmadik bekezdése tisztességtelen.
„A Hitelezők jogosultak a hitel ügyleti kamatát, egyéb költségét, és az erre vonatkozó szerződési feltételt egyoldalúan módosítani, ha a bankközi hitelkamatok, vagy a fogyasztói árindex, vagy a jegybanki alapkamat, vagy az állampapírok hozama, vagy a Hitelezők forrás-, valamint hitelszámla vezetési költsége növekszik, vagy a lakossági hitelek kockázati tényezői a Hitelezőre nézve romlanak.”

A kamatemelések okainak ilyen módon történő megfogalmazása tisztességtelen. A bank elmulasztotta feltárni a kockázatokat és azok lehetséges következményeit. Ezt alátámasztja a Szegedi Ítélőtábla jogerős ítélete is, mely szerint:
„A kifejtett elvekkel egyezően tartalmazza a Hpt. 210. §. (3) bekezdése, hogy a kamatot, díjat és egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt - külön pontban - a pénzügyi intézmény számára meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére egyértelműen lehetővé teszi. Mivel a támadott feltétel azt nem tartalmazza, hogy az alperes mikor, milyen körülmények esetén pontosan mely részben és milyen mértékben jogosult a szerződést módosítani, ezért a feltétel tisztességtelen.”(Pf.I.20.452/2007/3.szám, 10. oldal)

 
4. A Legfelsőbb Bíróság által a Csongrád Megyei Főügyészség felperesnek PARTISCUM XI. Takarékszövetkezet alperes elleni általános szerződési feltételek megtámadása iránti peres eljárásban hozott részítélete szerint:
„A Hitelintézeti tv. 210. § (3)bekezdése feljogosítja a pénzügyi intézményt meghatározott feltételek betartása mellett a kölcsön/hitelszerződések egyoldalú, az ügyfélre hátrányos módosítására. E jogszabályhely szerint az egyoldalú szerződésmódosítás jogát a hitelező akkor jogosult gyakorolni, ha a módosításra okot adó körülmények tételes és objektív meghatározását a szerződés tartalmazza, valamint a hitelező írásban rögzítette árazási elveit.”

A részítélet rendelkezéseinek megfelelő szerződési feltételek tisztességtelenségére hivatkozunk e perben is azzal, hogy természetesen nem csak az általános szerződési feltételek tisztességtelenségét kérjük e perben vizsgálni, hanem a megkötött kölcsönszerződésekben megfogalmazott mindazokat a szerződési feltételeket is, melyek tartalmuknál fogva megfelelnek a hivatkozott jogerős ítélet megállapításainak.

Ez is megvolt!
A média gyakorlatilag mindent megírt és kimondott amit kellett.
A legfontosabbak:

"A férfi szerint ezeket a feltételek azonbannem a hitelintézeti törvényben rögzített tételes és objektív módon határozták meg, a bank nem közölte, mikor, milyen körülmények esetén és milyen mértékben változtat az ügyleti kamaton, ezért erőfölényével visszaélve, tisztességtelenül járt el.

Álláspontja szerint a svájci frank alapú hitelek esetében a svájci jegybank alapkamatának mértéke a meghatározó az ügyleti kamat szempontjából, mivel az adósok a többi feltételhez kapcsolódó kockázatot az árfolyamváltozáson keresztül fizetik meg."

Én a részemről sikerként könyvelem el, hogy komolyan veszik az ügyet, hiszem a bíróság el is utasíthatta volna a keresetet, a bank kérésének megfelelően. Már, ha igazuk lett volna. 

Nehezen tudom értelmezni, hogy a bank képvisejője nem jött el. Vajon felfogták a helyzet súlyosságát, vagy maguknak és egymásnak sem merik bevallani, hogy nagy a baj? Bármi legyen is a majdani jogerős ítélet, az vitán fölül áll, hogy a szerződés hiányos.

Nem vagyok biztos benne, hogy nem volt ott az ügyvédjük. Volt ott egy ember, aki közöttünk várakozott és megnézte a tárgyaló mellett kifüggesztett táblát is, de nem jött be a terembe. Így mondjuk maradt elég szék leülni. Végül ez az illető velünk egy időben hagyta el a bíróság épületét. Végül is mindegy.

Néhány hivatkozás a médiából:

http://www.jogiforum.hu/hirek/26939

http://privatbankar.hu/penzugyek/egyelore-eredmenytelen-az-otp-elleni-maganper-243516

http://vtvszeged.hu/hun/sa_hirek/i_szeged_2/i_jelzaloghitel:_pert_inditottak_a_bank_ellen_3740/t_Jelz%C3%A1loghitel%20Pert%20ind%C3%ADtottak%20a%20bank%20ellen/index.html

Elnapolt tárgyalás: az OTP-t perli egy domaszéki házaspár

Perlik az OTP-t egyoldalú kamatemelés miatt

Ezek valamiért már nem működnek:

http://www.echotv.hu/videotar.html?mm_id=162&v_id=11479
(11:23-tól)

http://mno.hu/?block=mno_video_popup¶m=media_id%3D18142 
(7. perctől) Módosítottam, mert rossz volt a link.

13:00-kor kezdődik a műsor! Mindenki drukkoljon!

Megérkezett az OTP első beadványa a perünkhöz. Álláspontjuk szerint nem tehetnek semmiről, mert igazából nem is ők adták a hitelt. Csak teljesítési segédek, meghatalmazottak voltak, ezért kérik a kereset elutasítását. Állítólag az OTP Jelzálogbank Zrt. lenne a valódi alperes.
Az én álláspontom természetesen továbbra is az, hogy az OTP Nyrt.-vel van elszámolási vitám, hiszen az általam kifogásolt valamennyi "Tájékoztató törlesztőrészlet változásról" című dokumentumot ők küldték és ezek alapján az indokolatlanul magas törlesztőrészleteket szintén ők szedték be. Ha úgy gondolják, hogy az OTP Jelzálogbank (is) felelős, hát hívják perbe.
Ha esetleg mégis elutasítaná keresetemet a bíróság csütörtökön, másnak be lesz adva az új kereset mindkét alperes megjelölésével.
Ja és előkerült az ügyvédjük is.

Elmentem ma egy árverésre és gondoltam megosztom a tapasztalataimat.
Tegnap olvastam egy facebook bejegyzésben a helyet és időpontot. A megakadályozására semmi esély nem volt már, arra korábban lett volna érdemes kísérletet tenni.

10 óra körül érkeztem meg. Nagy volt az érdeklődés, mert addigra 8-10 fős kis csoport alakult ki. Ez a gyakorlatban 2 licitálót és a sleppjét jelentette. Én potyautas voltam, de kis szerencsével nem raktak ki. Történt ugyanis, hogy amikor megkérdezték, ki jött az árverésre, az egyik licitáló közölte, hogy ő bizony arra jött és a többiek vele vannak. Szerencsémre a végrehajtó rám is értette, így maradhattam.

Az egyik licitáló -egy ügyvédet képviselő fiatalember és barátai- láthatóan jóban volt a végrehajtóval. Tegező viszonyban állnak az alkalmazottakkal is. Érezhetően nem volt boldog a magas részvétel láttán. A másik résztvevő egy hölgy volt. Feltételezem jogi, de mindenképpen doktori titulussal. 8MFt- ról indultak lefelé egész 4MFt-ig, amit mindkét fél megadott. Innen 160eFt-os licitlépcsővel indultak felfelé. A végeredmény közel 10MFt lett, amit a hölgy adott meg végül. A srácok visszakapták a 800eFt beugrót.

https://www.youtube.com/watch?v=9Z9h8lGZsX8&feature=player_embedded#!

"Az OTP még áll?"

Megtörtént amire a blog indulása óta várok. Kitűzték a első tárgyalási időpontot.

"2012. év január hó 5. napján 13 óra 00 perckor
a bíróságon, Szeged, Széchenyi tér 4. fszt. 3. ajtószám alatt"

Nem kapkodták el, mert a kereset beadásához képes bő 10 hónappal leszünk, de ez már csak ilyen. Legközelebb jobban fog menni.
Kér furcsaságot tapasztaltam az idéző végzés kapcsán.
Az egyik, hogy csak két napja adták postára, pedig október 26.-i keltezés szerepel rajta.
A másik, hogy az alperes (OTP) részére ügygondnokot rendelt ki a bíróság. Utóbbit nem igazán tudom mire vélni. Lehet, hogy nincs pénzük ügyvédre?

"LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG

Forrás: www.lb.hu (tájékoztatás menüben)

Röviden: Lehet egyoldalúan szerződést módosítani, de előre meg kell tételeden határozni, számszerűsíteni az emelések lehetséges okait és azt minden esetben igazolni kell az ügyfél felé. Ellenkező esetben a módosítás nem jogszerű. Én láttam néhány szerződést, de csak ködös utalások találhatóak a szerződésmódosítások okaira, így ezek nem szolgálhatnak jogos alapjául egy kamatemelésnek. 

Megszületett a Legfelsőbb Bíróság itélete a Partiscum XI ügyében. Nem tudtam még átrágni magamat rajta, de meg fogom tenni és levonjuk a megfelelő következtetéseket, megtesszük a szükséges lépéseket. 

http://www.lb.hu/ehatarozat/G3022111.html

http://tv2.hu/naplo/video/vegtorlesztes-amitol-sok-ember-feje-faj 

Másfél órás beszélgetésből minden nem férhetett bele a tíz perces műsorba, de a lényeg benne van.
A végtörlesztésről: Már a felvetése is komoly terhet rótt a devizahitelesekre, hiszen azonnali forint gyengülést hozott magával. Minél többen élnek a lehetőséggel, annál több kárt okoznak a devizahitelben maradó adósoknak. Arról nem is beszélve, hogy a hitelből végtörlesztők sem lehetnek nyugodtak, mert a bubor várható emelkedésével elveszítik a törlesztőrészleteknél tapasztalt kezdeti előnyüket. Emellett ne legyen kétségük afelől, hogy a bankok találnak módot a "kedvezmény" visszaszedésére és megtorolják a dolgot.

A Partiscim XI. Takarékszövetkezet védőjének felvetései és a véleményem:

Dr. Gyenge: A banki kódex jogszabály-e vagy sem? Ha a PSZÁF a megszegést bírságolhatja, akkor betartandó jogszabálynak kell tekinteni.

Bántom: A kódex nem törvény. A bankok pereljék be a PSZÁF-ot, ha büntet egy kódex alapján.

Dr. Gyenge: Több tucatnyi ügyészségi vizsgálat folyik pénzintézetekkel szemben.

Bántom: Ez újdonság és valószínűleg dezinformáció, mert a bankszövi beszámolója csak ezt a pert említi.

Dr. Gyenge: A korábbi ítéletek miért a Polgári Törvénykönyv (PTK) jogszabályain alapulnak, miközben van speciális Hitelintézeti törvény (HPT)?

Bántom: Van ilyen törvény és a bankok szerződései meg is felelnek a jogszabályoknak. Más kérdés, hogy tisztességtelenül alkalmazzák ezeket és visszaélnek velük. Sem a hitel felvételekor nem tájékoztattak a valós kockázatokról, sem a kamatemeléseknél nem adtak, okszerű, érdemi magyarázatot. Jól példázza ezt az ügyvéd úr kijelentése is, miszerint „a bankoknak számtalan okkal lehet jogosan, egyoldalúan szerződést módosítani: CDS felár, alapkamat, fogyasztói árindex, bankközi kamatok, de nem is sorolom tovább....”* Nem sorolta, mert ez mellébeszélés. A Legfelsőbb Bíróság előtt sem volt képes érdemi és okszerű magyarázatot adni, számokkal alátámasztani az állítását!

Dr. Gyenge: Ki lehet-e mondani egy szerződésről, hogy tisztességtelen, ha jogszerű, minden törvénynek megfelel?

Bántom: Inkább a szerződésben foglaltak alkalmazása tisztességtelen, nem feltétlenül maguk a szerződések. Nem mellékesen a törvények és rendeletek is egyértelműen rosszak! Ha kell majd az Alkotmánybíróság igazít rajtuk. Ezért vannak.

*nem pontos az idézet, de tartalmát tekintve erről volt szó

Összegezve: akkor születhetne megnyugtató döntés az ügyben, ha a Legfelsőbb Bíróság megvizsgáltatná az Alkotmánybírósággal a specializált hitelintézeti jogszabályokat, hiszen láthatóan ellentmondásban állnak a Ptk.-val és az Alkotmánnyal. 

A SZEGEDI VÁROSI BÍRÓSÁG TÖRTÉNELMET ÍRT!

Ez nem az én ügyem, de nagyon fontos!

Jogerős pert nyertek egy bank ellen Szegeden. Retteg a pénzintézeti szektor

http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/09/15/a_per_amitol_a_bankok_rettegnek/

http://www.ingatlanhirek.hu/hir/Jogeros-pert-nyertek-egy-bank-ellen-Szegeden-Retteg-a-penzintezeti-szektor/27414/

http://atv.hu/cikk/20110915_harom_evre_visszamenoleg_ervenytelenithetik_a_hitelszerzodeseket

http://www.bankszovetseg.hu/anyag/feltoltott/2011_IInegyedev.pdf 
(a 6. pontból is jól látszik, hogy korábbi nyilatkozataikkal ellentétben, tudtak az elmarasztaló ítéletről. Az pedig felháborító, hogy a bankszövetség tart oktatást a bíróknak)

2011. július 1. -én tartottuk a banki túlkapásokkal szembeni demonstrációnkat.

http://vimeo.com/28509673

Én a rossz net kapcsolat miatt csak 6 percig jutottam egyenlőre. Remélem hasznos lesz.

Másik bank, de a történet ugyanaz.

akkor:

https://www.youtube.com/watch?v=jfaj0CEoa3s

és most:

https://www.youtube.com/watch?v=VD58xv-dSkg&feature=related

Új címre költözött és kicsit módosult a program. Reményeink szerint könnyebben használható lett. Azoknak ajánlom tájékoztató jellegű adatok kiszámítására, akik konkrét számokkal kívánják keresetüket alátámasztani. A program kiszámolja, hogy mennyivel kellett volna kevesebbet fizetni abban az esetben, ha a bank nem hárít az ügyfélre minden mondvacsinált költséget és figyelembe veszi a svájci alapkamat csökkenését. Egy komoly fejlesztés még hárta van, mert jelenleg nem kalkulál a tőke csökkenésével. Ha lesz egy kis idő rá, képes lesz előtörlesztéssel, annuitásos és tőketörlesztéses konstrukciókkal egyaránt számolni.

kinelfrankolsz.szerverunk.hu

Gresa István úr figyelmébe!

A PSZÁF -hatáskörének hiányában- maga is pereket volt kénytelen indítani:

 

Igazi mérföldkőhöz értünk az oknyomozó újságírás történetében:
http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/08/15/tularazzak_frankhiteleiket_a_bankok/
Az én véleményem szerint ennél sokkal jobban túlárazták a hiteleket. Inkább 3-5%-ról van szó. Bankonként eltérő lehet. Egyébként milyen beteg dolog azért kamatot emelni, mert a bank olyan embereknek ad hitelt akik nem tudják azt visszafizetni és ennek költségét a fizető adósokra terheli. Ezzel a logikával spirálba kerülünk és mindenki sorra kerül, csak idő kérdése. 
Olyan legendák is keringenek manapság, hogy ha sokan lépnek be az árfolyamrögzítésbe, az növeli a kockázatokat és kamatot fognak emelni a bankok. Így egy fillérrel sem csökken a havi törlesztés, de nő a tőke. Én nem tudok olyan okot, ami meggátolná ebben őket. Csak gratulálni tudok a kormánynak!
Gyors számolás: Ha csak 15 százalékkal alacsonyabb törlesztők lennének indokoltak (szerintem inkább 35-40%) az azt jelenti, hogy kb. 35 hónapnyi rémálommal számolva (válság), akinek 5 havi (szerintem kb. 12hó) elmaradása van, igazából még egy fillérrel sem tartozik a banknak. Ez így nagyon zagyvaság?

Talán érdemes lenne megint rákérdezni Gresa István úrnál...

http://www.mfor.hu/cikkek/Uzent_az_OTP_a_perre_keszulo_devizahiteleseknek__allnak_elebe.html